Hajdú Farkas Zoltán (• 2016)

oldal nyomtatása Share

Hajdú Farkas Zoltán (Csíkszereda, 1959. dec. 15. – ) – néprajzkutató, esszéíró, író, rendező. 1980-ban a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar–német szakos diplomát. 1983–87 között Csíkménaságon magyartanár, 1987-ben Németországba emigrál, 1987-88-ban Mannheimban a Control Data Institut munkatársa, majd Heidelbergben programozóként dolgozik (1988–94); 1994-től a Krug&Partner cég igazgatója. 1989 után újra bekapcsolódott az erdélyi irodalmi közéletbe. 1990-ben részt vett a csíkszeredai Pro Print könyvkiadó megalapításában. Az 1993-ban megindított, néprajzi és történelmi tárgyú munkákat tartalmazó Krónika Könyvek-sorozatnak négy évig volt szerkesztője. 1998-ban a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen A kölcsönös segítség és intézményei a székelyeknél és az erdélyi szászoknál címmel doktorált, témavezetője Péntek János volt.

Első publicisztikai írásai, esszéi a Korunk, A Hét és a TETT című folyóiratokban jelentek meg az 1980-as években. Esszéit közölte az Alföld folyóirat, 1991 óta rendszeresen közöl a Korunkban (1996-tól 2007-ig tagja a lap szerkesztői tanácsának), 2000-től a Látó és az Irodalmi Jelen című folyóiratokban.

1977-ben Bokor Imrével, Pávai Istvánnal és Simó Józseffel (a Barozda együttes tagjaival) megindította az első csíkszeredai táncházat. 1980-ban alapító tagja a magyar tanszék Műhely körének, amely a kolozsvári diákság legnépszerűbb kulturális intézményévé nőtte ki magát. Céljuk az volt, hogy a tudományos élet rangos képviselőivel (Imreh István, Egyed Ákos, Ion Aluaș, Benkő Samu stb.) tartott vitaesteken átfogó képet nyújtsanak az Erdélyben élő népek történelmi és kulturális hagyományairól, illetve az erdélyi együttélés problémáiról.

Csíkménasági magyartanárkodásának tapasztalatairól szóló Érintések című néprajzi esszéjét Csoóri Sándor ajánlására az Alföld folyóirat közölte (1988). 1988-tól a Szabad Európa Rádió számos, az erdélyi kultúrával foglalkozó – Bors Tamás néven jegyzett – rádiós esszéjét közvetítette.

 

Díjai: legjobb dokumentumfilm díja (Az árulásról, Bp.-i Filmszemle, 2005); Kamera Díj (Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete, 2005); Látó-nívódíj (2005); Filmkritikusok Díja (Az árulásról, 2006)

 

(Sz. E. R.)

 

Munkái

Önálló művei

Csíki kaláka – Intézmény és jelkép (előszó Niedermüller Péter. Bp., 1987; újrakiad. Csíksz. 1993); Telepes népség – erdélyi szász olvasókönyv (Csíksz., 1994; újrakiad., bőv. uo. 2007); Erdély a legkülönb nő volt… (kultúrantropológiai esszék. Kv., 1997); Alkaiosz lakomája (Csíksz., 2001); Székelyek és szászok (Mvh., 2001); Az idegenség dicsérete (interjúkötet. Csíksz., 2002); Az árulásról (forgatókönyv, 2004); Szászok – egy árulás (esszéregény a forgatásról. Kv., 2004); Mallory háta (novellák. Mvh., 2004);

 

Gyűjteményes kötetekben

Descartes angyala. Gondolatok a mi-kutatás mai állásáról. A Hét, 1991/35; Magunk revíziója. Nobile officium. Korunk, 1999/2; Beszélgetések a Hitelről. Korunk, 1992/4; A csoportkultúrák feltérképezése. Korunk, 1993/8; Egyéni érdekek – közösségi érdekek. Avagy talán csak szempont (arány) kérdése az egész. Korunk, 1994/1; Irenäus Eibl-Eibesfeld. Korunk, 1994/1; Találkozásaim Uz Bencével. Korunk, 1994/6; Roth Harald: Ki mondta, mikor és milyen szándékkal? Beszélgetés a Gundelsheimi Erdélyi Intézet vezetőjével. Korunk, 1995/4; Európa régiókból áll. Heidelberg és Csíkszereda: „csak” 1726 km. Korunk, 1995/5; Otthon. Korunk, 1995/5; Erdély a legkülönb nő volt... Korunk, 1995/12; Alafenisch, Salim: Beszélgetés a kővé dermedt sátrakról. Korunk, 1996/6; A koedukáció csődje? Korunk, 1996/9; Emigráción innen – emigráción túl. Korunk, 1996/7; Tietmayer és Mao „Piros Könyve”. Korunk, 1997/3; Senki cédája nem vagyok és a művészetem ugyanvalóst nem az... Korunk, 1997/9; Ahol csak a madár jár. Korunk, 1997/12; Ott benn sok minden történik, ami nem is igaz... Korunk, 1998/11; Hans-Georg Gadamer: Rítusok nélkül nehezebb lenne az életünk. Hajdú Farkas Zoltán beszélgetése a századik évében járó heidelbergi filozófussal. Korunk, 1999/8; Krétai napló. Korunk, 1999/11; (Mű)bírálat. Látó, 2005/12; Vízválasztók (Forgatókönyv). Látó 2005/10; fejvesztettség a mondat körül. Látó, 2006/2; Heimatschein 1906. Látó 2006/4; Kiszámoló – borivóknak való. Látó 2006/6; Önátültetések. Látó 2006/6; Háni könyve (Forgatókönyv). Látó 2007/1; Tisztelt Násznép! Látó 2007/3; Intézeti étlap. Látó; Egyszerre voltunk kommunisták és fasiszták (Beszélgetés Richard Wagnerrel). Látó, 2009/6; Párisz almája (regényrészlet). Látó, 2010/6; Érintések. Látó, 2015/5.

 

Idegen nyelven

Temetés Szebenben (München, 2001);

 

Fordítás

Eibl-Eibesfeld, Irenaus: A túlcsorduló jóságról. Korunk, 1994/1; Alafenisch, Salim: A kővé dermedt sátor (részlet). Korunk, 1996/6; Koch-Hillebrecht, Manfred: Az életkorok sovinizmusa. Korunk, 1997/2; Drewermann, Eugen: Az állatok halhatatlanságáról. Korunk, 1997/10; Roth, Harald: Erdély Romániában. A Román Királysághoz való csatolás. Korunk, 1999/3; Harald Roth: Kis erdélyi történet (Csíksz., 1999); Gál Mátyás: Vízválasztók (Csíksz., 2001); Eginald Schlattner: Fejvesztett kakas (Hajdú Iringóval. Kv., 2007);

 

Szerkesztés

Siebenbürger, magie einer kulturlandshaft (Erdély – egy kultúrtáj varázsa, esszék. Haidelberg, 1999);

 

Irodalom

Gazda Enikő: A székely falu ellenmítosza. Korunk, 1994/6. – Balogh Edgár: Erdélyi szász olvasókönyv magyarul. H. F.-Z.: Telepes népség. Korunk, 1994/11. – László Ferenc: Frankfurt, villanásokban, töredékekben. A Hét, 1999/47. – Kuti Csongor: Erdély története szász szemmel. Népújság 1999. nov. 13. – Fábián Imre: Könyvvásárt láttam. Erdélyi Napló 2001. nov. 13. – Csiki László: Hajdú Farkas Zoltán és Alkaiosz lakomája Látó 2002/3. – Kántor Lajos: Hajdú Farkas Zoltán Látó 2002/4. – Lokodi Imre: Tízéves a Pallas-Akadémia Könyvkiadó. Népújság 2003. ápr. 8. – Bogdán László: Egy árulás helyzetrajza. Háromszék 2004. júl. 31. – Nagy Botond: Látók és hazalátók. Nívódíj 2005. Népújság 2006. jan. 24. – A Pallas új könyve. Székely Hírmondó 2006. máj. 26. – Bogdán László: Közelképek a Bookart Kiadóról. Háromszék 2009. aug. 29.