Egyed Emese (2019)

oldal nyomtatása Share

Egyed Emese (Kolozsvár, 1957. júl. 5.) – egyetemi tanár, költő, irodalomtörténész. Egyed Péter testvére, Egyed Ákos lánya. Szülővárosában érettségizett 1976-ban a Báthory István (akkor 11. számú) Elméleti Líceum humán osztályában. 1976–1980 között a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem francia–magyar szakos hallgatója, ezt követően egy évig a 28-as Líceum, majd 1988-ig a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum magyar szakos tanára. 1988–90 között az Utunk/Helikon korrektora, rovatvezető szerkesztője. 1990-től a BBTE oktatója; előbb tanársegéd, 1991-zől adjunktus, 1997-től docens, 2002-től egyetemi tanár, 2004-től doktorátusvezető. 1998 és 2007 között a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője.

1990–2001 között a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények szerkesztője, valamint a Helikon és e folyóirat Szempont rovatának külső munkatársa volt. 1997–2001 között az Erdélyi Múzeum szerkesztőjeként tevékenykedett. Kolozsváron egyetemi színpadi, Nagyváradon, Debrecenben pedig bábszínházi dramaturg.

Tagság: Bálint Tibor Baráti Társaság (elnök), E-MIL, EME, Georgius Aranka Társaság, Interkulturali-THÉ Egyesület (elnök), József Attila Kör, Magyar Írószövetség, Nmezetközi Munkacsoport a 18. sz. kutatásáért, Román Írószövetség

Díjak, elismerések: Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1992); a Romániai Írók Szövetségének díja (1997, 1998, 2000); Székelyföld-díj (2003); a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem díszdoktora (2012); Arany János-díj (2017)

 

Munkái

Önálló kötetek

Délvidék (versek. Buk., 1988.); Madárcsontú versek (Mvh., 1993.); Himnusz csipkefával (Békéscsaba, 1993.); Élővizek (versek.Mvh., 1995.); Három dió (gyermekversek. Mvh., 1997.); Csönd (Mvh., 1998.); Mesék (Buk.–Kv., 1998.); Kard és penna. Tanulmányok a felvilágosodás magyar irodalmáról (Bp., 1998.); Levevék fejemről Múzsák sisakomat. Barcsay Ábrahám költészete (Kv., 1998.); Mesék / Märchen (németre ford. Tóth-Nagy Ildikó. Mvh., 1999.); Olvasó nappal, író este. Esszék, tanulmányok, találkozások (Kv., 2000.); Kacor! És más bábjátékok (Mvh., 2001.); Adieu, édes Barcsaym (monográfia. Mvh., 2001.); Hajnalének (szerk., szöveggond. Kuti Márta. Mvh., 2002.); Levélajándék (gyermekversek. Kv., 2002.); Ötven csillag. Doboló versek (Csíksz., 2008.); Szabadító versek (Mvh., 2009.); Briszéisz (Kv., 2011.);

 

Szerkesztés

Káli István: Vasvirágok (Mvh., 1998.); Kármán József: Elme és játék (Kv., 1998.);  Antológia a felvilágosodás magyar irodalmából I-II. (szerk. Egyed Emese. Kv., 1998–2000.); Magyar felvilágosodás (antológia. Kv., 2000.); Mennyei Barátom! Barcsay Ábrahám levelei Orczy Lőrinchez, 1771–1789 (s. a. r., bev., jegyz. Kv., 2001.); Álmodónk, Vörösmarty. Tanulmányok. Az 1999. december 10-11-i kolozsvári konferencia anyaga (s. a. r., utószó, jegyz. Kv., 2001.); Távlatok. Nyelv-és irodalomtudományi tanulmányok Antal Árpád professzor tiszteletére (szerk. Kv., 2002.); Theátrumi könyvecske. Színházi zsebkönyvek és szerepük a régió színházi kultúrájában (szerk. Kv., 2002.); „Szabadon fordította…”. Fordítások a magyar színjátszás céljaira a XVIII-XIX. században (szerk. Kv., 2003.); Az emberarcú intézmény. Tanulmányok Aranka György köréről (szerk. Kv., 2004.); Néző, játék, olvasó. Dráma- és színháztörténeti tanulmányok (szerk. Kv., 2004.); Ismeretség. Interkulturális kapcsolatok a színház révén, XVII-XIX. század (szerk. Kv., 2005.); A komparáció etikája a kritikai vizsgálatokban (szerk. Berszán Istvánnal. Kv., 2006.); Bod Péter önéletírása (bev. Mvh., 2007.); Baróti Szabó Dávid: Kisded szótár (Barót, 2009.); (Dráma)szövegek metamorfózisa. Kontaktustörténetek. A 2009. június 4–7-i kolozsvári konferencia szerkesztett szövegei / Methamorphosis of the (drama) texts. Stories of relation (szerk. másokkal. Kv., 2011.); Más térben. Bálint Tibor, 1932–2002 (szerk. Kv., 2012.); Láttató világok (Mvh., 2013.); Certamen I. Előadások a Magyar Tudomány Napján az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. Szakosztályában. Nyelv-, irodalom-, néprajztudomány, régészet, történelem, művészettörténet (szerk. másokkal. Kv., 2013.); S. Pataki Mózes: Poétai gondolatok (kritikai kiad.; s. a. r., tanulmány, jegyz. Kv., 2014.); Irodalomértelmezések a felvilágosodástól napjainkig (szerk. Kv., 2014.); Régi székely költők (vál. és szerk. másokkal. Csíksz., 2014.); Andalgj hát, citerám! Lukáts István versei (bev. és s. a. r. Barót, 2015.); Certamen II. Előadások a Magyar Tudomány Napján az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. Szakosztályában. Nyelv-, irodalom-, néprajztudomány, régészet, történelem, művészettörténet (szerk. másokkal. Kv., 2015.); Certamen III. Előadások a Magyar Tudomány Napján az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. szakosztályában. Nyelv-, irodalom- néprajztudomány történelem  (szerk. Kv., 2016.); „Levéllé válva” Ujfalvi Krisztina verselő köre, 1795–1797 (s. a. r., bev. Kv., 2016.); Certamen IV. Előadások a Magyar Tudomány Napján az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. Szakosztályában. Nyelv-, irodalom-, néprajztudomány, művészettörténet, történelem (szerk. másokkal. Kv., 2017.); Certamen V. Előadások a Magyar Tudomány Napján az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. szakosztályában Történelem, régészet, nyelv-, irodalom-, néprajz-, színház- és zenetudomány (szerk. Fejér Tamással. Kv., 2018.); Aranka György és a tudomány megújuló alakzatai (szerk. Biró Annamáriával. Kv., 2018.);

 

Irodalom

Egyed Emesét köszöntötték. Szabadság. 2012. május 11. – Arany János-díj Egyed Emesének. www.eirodalom.ro (2017. máj. 11.) – Hortus amicorum. Köszöntőkötet Egyed Emese tiszteletére (szerk. Bartha Katalin Ágnes et al.) Kv., 2017.