album

oldal nyomtatása Share

album – eredetileg fehér gipszréteggel bevont tábla, amelyre a római Forumon a közérdekű hirdetéseket függesztették ki. A XVIII. századtól díszes kiállítású, rendszerint illusztrált, könyv formájú alkalmi kiadványok neve.

A romániai magyar könyvkiadás ~ai közül elsősorban a színháztörténeti vonatkozásúak forrásértékűek. Szerepüket a Kolozsvári Színész Album 1923 prológusa fogalmazza meg találóan: „Emléket akarunk állítani a magyar színészet jelenének. Valamit, egy-két sor írást, amely visszariasztja a kérlelhetetlen idővel mindig egyszerre érkező feledést...” Hasonló célt szolgál a neves írók bevonásával szerkesztett Nagy Gyula Album – Emléklapok Nagy Gyula jubileumára (szerk. Pálos István és Ferenczy György, Kv. 1923), s az erdélyi színészet vezéralakjának harmincéves színészi és huszonkét éves igazgatói jubileumára kiadott Dr. Janovics Jenő Emlékalbum 1894–1924 (összeállította Imre Sándor, Kv. 1924). Gyakorlatibb rendeltetésű Az Erdélyi Népművészetek Albuma – Magyar Népművészet (sajtó alá rendezte Podhorszky-Pálfi Sándor, Albert Mihály és Csöregi István közreműködésével, Kv. 1926); tartalmából kiemelkedik Kelemen Lajos tanulmánya a sövényfalvi ref. egyház birtokában levő hímzésekről és Nagy Emma verse Erdélyről. A jubileumi albumok közül említést érdemel még a Nagybánya és Vidéke Ötven év visszhangja (Nb. 1924) c. emlékalbuma, a legnagyobb magyar regényíró centenáriumára kiadott Jókai Erdélyben (Tabéry Géza és Incze Ernő összeállítása, műmellékletekkel, Nv. 1925), A kolozsvári Róm. Kath. Főgimnázium Emlékalbuma 1579–1929 (Kv. 1930) és a „Nagyvárad” hatvanéves jubileumi albuma 1870–1930 (Nv. 1930), amely a város kulturális életének keresztmetszetét adja. Kis-Szamos-völgyi Album címmel 1937-ben Désen Sztojka László adott tájjellegű művelődéstörténeti körképet Dési Huber István, Lázár Éva, Piskolti Gábor és Simon Béla képeinek művészi reprodukcióival, a dési és szamosújvári munkatársak fényképeivel. A kötet a Szamos-vidék munkásmozgalmára is kitér.

Az ~ a sokszorosított grafika terjesztésére is szolgál. Nálunk Kós Károly kezdeményezésére és előszavával már 1921 júniusában megjelent Tóth István 10 eredeti linóleummetszetet tartalmazó mappája. Huszonöt számozott amatőr példány a művész saját kezű nyomásával és aláírásával készült Kolozsvárt. 1925-ben ugyanitt Papp Lajos Hamburg (hat rézkarc) és Nagyenyedi Lajos Tíz eredeti kőrajz c. mappái jelentek meg. Kós Károly 1927-ben német magyarázó szöveggel és utószóval 31 régi erdélyi épületről készített linóleummetszetet bocsátott közre a Minerva kiadásában Transylvania címmel. A következő év tavaszán Nagy Imre készített negyven példányban levonatot 12 eredeti fametszetből álló sorozatáról. Az 1930-as években Leon Alex két mappája tíz-tíz litografált rajzzal (Nv. 1934, 1936) a harcos baloldalt képviselte; Ruzicskay György képregény igényű rajzsorozata (Szerelemkereső, Nv. 1935; Világosság felé, Nv. 1936) a kor szinte minden jelentős művészi törekvését felvillantotta. 1936-ban Kodolányi János előszavával Debrecenben jelent meg, de a hazai művészettől elszakíthatatlan az örökké magányos festő Nagy Istvánnak Falusiak c. mappája. A sokszorosított grafikában mint kommunikációs eszközben rejlő lehetőségeket legkövetkezetesebben Gy. Szabó Béla aknázta ki azáltal, hogy különböző technikával készült műveiből rendszeresen állított össze albumokat: Liber Miserorum, Kv. 1935; Barangoló Könyv – Liber Vagabundi, Kv. 1939; Homokvilág, Kv. 1941; 25 fametszet, 1949; Kínai útivázlatok, 1959 (román kísérőszöveggel ellátott kiadásban is); Hónapok, 1973; Mexikói tél, 1974; La divina commedia, Kv. 1976 (a dantei műből vett idézetekkel olasz, román, német és magyar nyelvű kiadásban).

Az 1940-es évek elején Reschner Gyula (1942, 1944), valamint M. Makkai Piroska (Az asszony c. mappáját 1943-ban a Méhkas jelentette meg) biztosítják a folytonosságot.

A két világháború közötti kor képzőművészeti albumainak sorában érdekes színfoltot képvisel Diósy Antal Ecce homó (így!) c. kolozsvári és nagyváradi karikatúragyűjteménye (Kv. 1923).

A felszabadulás után a fotómontázsokból összeállított ún. mozgósító albumok mellett (A falusi műkedvelő kultúrcsoportok tevékenységéből, 1956; Védd a madarat! Mv. 1973; Kolozs megye. Három évtized jelképei 1944–1974); tág tér nyílik az igényesebb művészeti kiadványok számára is, mint amilyen Izraeli: Memento 1942–1946, Kv. 1947; Lupény 1929–1959. 24 linóleummetszet, 1959; Nagy Imre: Kétszáz rajz, 1973; Kántor Lajos-Ritoók János: Korunk Galéria 50, a *Korunk megalapításának évfordulójára, Kv. 1976; uők: Korunk Adyja, Kv. 1977 és Korunk Galéria – Szülőföld, Kv. 1978.

A népművészet megbecsülését Cs. Gergely Gizella-Haáz Sándor Udvarhelyi varrottasok (1976) és Sinkó-Kalló Katalin: Kalotaszegi nagyírásos (1980) c. reprezentatív albuma mellett Csiszér Imre, Csulak Magda, Kardalus János, Kovács Dénes, Molnár István és társaik számos album igényű munkája jelzi; ezek mint a Népi Alkotások és a művészeti tömegmozgalom megyei irányító központjainak kiadványai kerültek forgalomba.

Albumkiadásunk sajátos válfaját teremtette meg Erdélyi Lajos fényképész riporter, amikor muzeális becsű fényképfelvételeket tett a mai technika szintjén hozzáférhetővé és közölhetővé. Így adta ki Orbán Balázs A Székelyföld leírásához készített eredeti felvételeit (Székelyföld képekben, 1971), Teleki Samu közép-afrikai felfedező útjának fotódokumentumait (Teleki Samu Afrikában, 1977), és Régi zsidó temetők művészete c. fotókönyvét (1980). Nyomában jelentek meg Benedek Zoltán könyvében (A Szilágyságtól Új-Guineáig, 1979) Bíró Lajos óceániai fényképfelvételei.

Tágabb értelemben albumok gyanánt tarthatjuk számon színházaink jubileumi kiadványait is (175 éves a kolozsvári Állami Magyar Színház, 1967. november 11.; 25 éves a marosvásárhelyi Állami Színház, 1946–1971).

(K. K.)