Cziffra Géza

oldal nyomtatása Share

Cziffra Géza (Arad, 1900. dec. 19. – 1989. ápr. 28., Dießen am Ammersee, Németország) – író, filmrendező. Az I. világháború idején katonaiskolát végzett, majd a hadseregnek hátat fordítva élénk irodalmi tevékenységbe kezdett. Ady volt a mintaképe, aki találkozásukkor 6 soros verses dedikációt írt az akkor tizennyolc éves költő verskötetébe. Pajzán versei, novellái a Fekete Macskában s más aradi vagy temesvári kiadványokban jelentek meg, verset, esszét, műfordítást közölt tőle a Tavasz, Magyar Szó, Erdélyi Szemle, Napkelet, Aradi Tükör és az aradi Munkás (ezek közül a Pán halála és Az új mese újraközölve a Magyar Szó és Tavasz írásaiból összeállított antológiában, 1971).

Nálunk kiadott kötetei: Ketten vagyunk csak (versek, Arad 1918); Júlia első násza (elbeszélések, Arad 1920); Fehér falu (regény, Arad 1922). 1921-ben Ausztriába költözött, ahol kezdetben mint újságíró dolgozott, majd rendezőasszisztens lett jeles német filmrendezők mellett, később dramaturg, színpadi szerző, forgatókönyvíró Ausztriában és Németországban. (Törölve a következő szövegrész:) 1926-ban jelent meg Bécsben Kárhozott asszonyok c. elbeszéléskötete. A 30-as évek elején Budapesten is forgatott. Irodalmi tárgyú filmje a Gulliver utazásai (1924) és a Szent Péter esernyője (1935). Magyar vonatkozású filmje a Liszt Ferenc életéről szóló A szerelmi álom; filmforgatókönyvet írt Asztalos Miklós erdélyi tárgyú Alterego c. színdarabja nyomán (1941). A II. világháború után Bécsben filmvállalatot alapított, majd a Német Szövetségi Köztársaságban telepedett le, ahol könnyű, szórakoztató vígjátékokat, látványos revüfilmeket ír és rendez. 1975-ben Münchenben megjelent német nyelvű emlékirata magyar irodalmi kapcsolatait is felidézi.

Ficzay Dénes: Ismeretlen Ady-vers és levél Aradon. Tiszatáj, Szeged 1959/2. Kovács János: Irodalmi fejtörő. Utunk 1970/35. Sütő Nagy László: Egy Ady-vers keletkezéséhez. Irodalomtörténeti Közlemények, Bp. 1973/5. Seidner Imre: Aradról indult. A Hét 1979/13.