Csetri Elek

oldal nyomtatása Share

Csetri Elek (Torda, 1924. ápr. 11. – 2010. jan. 24., Kolozsvár) – történész. Középiskoláit a kolozsvári ref. kollégiumban, egyetemi tanulmányait a Bolyai Tudományegyetemen végezte (1947), a Móricz Zsigmond Kollégium tagja volt. Dolgozott a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban és az ETI-ben, középiskolákban tanított Nagybányán és Marosvásárhelyen. 1949-től a Bolyai Tudományegyetemen tanársegéd, lektor, majd a Babeş–Bolyai Tuományegyetemen előadótanár. A jelentős hazai magyar folyóiratok és lapok (Korunk, Utunk, Művelődés, NyIrK, Igaz Szó, A Hét, Előre) munkatársa, szakdolgozatai román nyelven a Studia Universitatis Babeş-Bolyai, Acta Musei Napocensis, Anuarul Institutului de Istorie din Cluj, Limbă şi Literatură, Studia et Acta Musei „Nicolae Bălcescu”, Terra Nostra hasábjain jelennek meg.

Munkái, tanulmányai, közlései levéltári, kézirattári, könyvtári kutatásokon alapulnak. Hozzájárult emlékirodalmunk feltárásához, az erdélyi magyar tudománytörténet megismeréséhez, az európai nemzeti és társadalmi mozgalmak erdélyi hatásvizsgálatához. Kutatásainak középpontjában a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet kora áll, sokat foglalkozik gazdaságtörténeti kérdésekkel. Társszerzője Imreh Istvánnal és Benkő Samuval együtt a Tanulmányok az erdélyi kapitalizmus kezdeteiről c. kötetnek (1956); Kelemen Benjámin, a haladó gazda c. tanulmányát a Kelemen-emlékkönyv (1957), Iratok az erdélyi parasztság 1831. évi mozgalmainak kérdéséhez c. értekezését a Studia történelmi sorozata (1962) közölte. Ebbe a tárgykörbe tartozik Imreh Istvánnal együtt megjelentetett történelmi-statisztikai tanulmánya az erdélyi lakosság társadalmi rétegződéséről a feudális rendszer utolsó szakaszában (a Populaţie şi societate c. kötetben, Kv. 1972; magyarul önálló kötetben, Erdély változó társadalma 1767–1821. 1980). A Nagybánya vidéki munkásság 1848-as szerepével az 1848. Arcok, eszmék, tettek c. kötetben (1974) közölt tanulmánya foglalkozik; az MNT-kötetben (1976) Wesselényi paraszttörténeti pályatervét mutatja be; a XVIII. századi Erdély agrártudósáról, Fridvaldszky Jánosról románul (1970), majd az 1977-es Korunk Évkönyvben magyarul ír (ugyanez franciául, Cahiers Internationaux d'Histoire Économique et Sociale, Napoli, 1978/9). A Jakó Zsigmonddal és Tonk Sándorral közösen szerkesztett Művelődéstörténeti tanulmányok c. kötetben (1979) a XVIII. századi erdélyi Mezőgazdasági Egyesületet ismerteti.

Helytörténeti tanulmányaiban az erdélyi városok fejlődéséről, a temesvári „villamosroham” diadalútjáról (Kovács Józseffel, Korunk 1967/5), a régi Tordáról, Zsibóról s főleg Kolozsvár múltjáról, így sportjáról, csillagdájáról, népességtörténetéről értekezik a folyóiratok hasábjain.

Személyiségtörténeti kutatásaiban többek közt Gyarmathi Sámuellal (NyIrK 1971-72), Kelemen Lajossal (Művelődés 1978/4), Márki Sándorral (Utunk 1978/33) foglalkozik. Figyelme főleg Kőrösi Csoma Sándor felé fordult: nyelvtudásáról az Utunk (1978/12, 13), születési évéről és származásáról a Korunk (1979/7-8) hasábjain értekezik, önálló kötete: Kőrösi Csoma Sándor indulása (1979). A kötet megjelenése alkalmából rendezett Korunk-délelőttön Szabó T. Attila e jellemző sorokkal zárta értékelő előadását: „Csetri Elek kötete [...] új életrajzi adalékanyagával, színes környezet- és jellemrajzával, a társadalmi és történeti háttér felvetítésével, az egész eddigi Csoma-irodalom tényanyagának kritikai megrostálásával, illetőleg e tényanyag újrarendezésével, a tudományos felszerelés igényességével a magyar tudománytörténeti vizsgálódást [...] jelentős forrásmunkával gazdagította...”

Jelentősek forrásközlései. Sajtó alá rendezte és bevezető tanulmánnyal, jegyzetekkel látta el Wass Pál Fegyver alatt c. emlékiratát (1968), Silvio Pellico börtönnaplóját (Erdélyi Károly fordításában, Téka 1969), Táncsics Mihály Életpályám c. művét (Tanulók Könyvtára, Kv. 1971) s Teleki Sándor emlékezéseit, ill. válogatott levelezését (Emlékezzünk régiekről, 1973).

Bodor Andrással közösen szerkesztette a Történeti kronológia két kötetét (1976).

Benkő Samu: A katona világa katonás világban. Utunk 1969/2 és A helyzettudat változásai. 1977. 371–375. Mikó Imre: Az emlékezés értelme. Igaz Szó 1969/9. Trócsányi Zsolt: Erdélyi arcok. Tiszatáj, Szeged 1969/10; uő: Adósságtörlesztés. Tiszatáj, Szeged 1972/5. Pomogáts Béla: A „vad gróf” emlékezései. Népszava, Bp. 1974. márc. 2. Kiss András: Teleki Sándor öröksége. Utunk 1974/24. Egyed Ákos: Történelem eseményekben. Utunk 1976/28. Imreh István: Régiekre emlékezve. Korunk 1977/7; uő: A felkészülés. Utunk 1979/24. Vekerdi László: Kőrösi Csoma Sándor indulása. Tiszatáj, Szeged 1979/11. Szőcs István: Kőrösi Csoma valódi indulása. Utunk 1979/25. Beke György: A Csoma-kérdés korszerű vonatkozásai. Beszélgetés Cs. E. professzorral. A Hét 1979/28. Szabó T. Attila: Kőrösi Csoma Sándor indulása. Korunk 1979/12.