Dánielisz Endre (1981 • 2019)

oldal nyomtatása Share

Dánielisz Endre (Nagyszalonta, 1925. ápr. 6.) – irodalomtörténész, pedagógiai író. Szülőhelyén végezte a középiskolát, tanító volt Köröstárkányban, majd 1951-ben a Bolyai Tudományegyetemen megszerezte a pedagógia-lélektan szakos tanári diplomát. Középiskolai tanár Aradon; 1956-tól 1966-ig a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum igazgatója, majd ugyanitt iskola-pszichológus, tanár. A NyIrK, Korunk, Igaz Szó, Utunk, Tanügyi Újság, Művelődés és napilapok hasábjain, valamint magyarországi kiadványokban (Az Erkel Ferenc Múzeum Értesítője, Irodalomtörténeti Közlemények), románul a Familia c. nagyváradi folyóiratban elszórtan megjelent közlései és értekezései hasznosan egészítik ki többek között a korszerű Arany-kutatást. Szerkesztésében és előszavával jelent meg a Toldi s a Toldi estéje (1964, 3. kiadás Kv. 1976), valamint Tompa Mihály verseinek és leveleinek válogatása (Kv. 1977) a Tanulók Könyvtárában. Török Lászlóval és Gergely Pállal sajtó alá rendezte Arany János Összes Művei XIII. kötetét (Hivatali iratok 1. Bp. 1966) s a Könyvtári Szemlében (1972/2) bemutatta Arany János könyvtárát. A Mesetarisznya sorozat számára készült Kalevipoeg-feldolgozása (1970) németül is megjelent. Tevékeny szerepet tölt be Nagyszalonta irodalmi életében: a helytörténet, iskolatörténet, irodalmi folklórkutatás művelője.

 


Dánielisz Endre (Nagyszalonta, 1925. ápr. 6.) – irodalomtörténész, pedagógiai író. Szülőhelyén végezte a középiskolát, tanító volt Köröstárkányban, majd 1951-ben a Bolyai Tudományegyetemen megszerezte a pedagógia-lélektan szakos tanári diplomát. Középiskolai tanár Aradon; 1956-tól 1966-ig a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum igazgatója, majd ugyanitt iskola-pszichológus, tanár.

A NyIrK, Korunk, Igaz Szó, Utunk, Tanügyi Újság, Művelődés és napilapok hasábjain, valamint magyarországi kiadványokban (Az Erkel Ferenc Múzeum Értesítője, Irodalomtörténeti Közlemények), románul a Familia c. nagyváradi folyóiratban elszórtan megjelent közlései és értekezései hasznosan egészítik ki többek között a korszerű Arany-kutatást. Szerkesztésében és előszavával jelent meg a Toldi s a Toldi estéje (1964, 3. kiadás Kv. 1976), valamint Tompa Mihály verseinek és leveleinek válogatása (Kv. 1977) a Tanulók Könyvtárában. Török Lászlóval és Gergely Pállal sajtó alá rendezte Arany János Összes Művei XIII. kötetét (Hivatali iratok 1. Bp. 1966) s a Könyvtári Szemlében (1972/2) bemutatta Arany János könyvtárát. A Mesetarisznya sorozat számára készült Kalevipoeg-feldolgozása (1970) németül is megjelent. Tevékeny szerepet tölt be Nagyszalonta irodalmi életében: a helytörténet, iskolatörténet, irodalmi folklórkutatás művelője.

Díjak, elismerések: Magyar Kultúra Lovagja (2005), Fényes Elek-díj (2007)

 

 

Munkái

 

Önálló kötetei

Arany-emlékek Nagyszalontán. Tanulmányok, dokumentumok (Buk.–Bp., 1984.); Arany János a szalontai iskolában (Bp., 1992.); „Szülőhelyem, Szalonta…”. Tanulmányok, esszék Arany János köréből (Nagykőrös, 1992.); Nagyszalonta jeles szülöttei (Gyula, 1993.); Szalontai séták. Barangolás múltban és jelenben (Nv., 1993.); A Szepességtől Szalontáig. Egy kisiparos család három nemzedéke (Nv., 1994.); „És áhítattal ejtsétek a szót” (Nv., 1997.); Az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc Nagyszalontán (Nagyszalonta, 1998.); Nagyszalonta. Városismertető (2. kiad. Nv.–Nagyszalonta, 1999.); A szalontai iskolák története (Nv., 1998.); 1848-1849 Sarkadon és Nagyszalontán (Hadabás Jánossal. Sarkad, 1999.); „Csonkatorony nyúlik a felhőbe…” (Nv., 1999.); Arany szellemében. Nagyszalonta művelődéséért (Nagyszalonta, 2001.); Nagyszalonta jeles szülöttei (2. bőv. kiad. Gyula, 2001.); Nagyszalontai nyomdák és hírlapok (Csíkszereda, 2002.); Nagyszalonta egészségügyének századai (Szathmáry Katalinnal. Gyula, 2003); Nagyszalonta évszázadai. Hely- és művelődéstörténeti, urbanisztikai kronológia (Nagyszalonta, 2003.); A szalontai Kaszinó története (Nagyszalonta, 2003.); A nagyszalontai református templom története és Nagyszalonta képekben (Koszorús Erzsébettel, Mikló Ferenccel. Nagyszalonta, 2006.); A szarutól a fésűig. Egy kisipar virágzása és elhalása (Békéscsaba, 2006.); Biharország népi világa (Nv., 2006.); Nagyszalontán vásár tartatik (Nagyszalonta, 2006.); Arany János Főgimnázium. Tömör história (Nv., 2007.); Bizakodva egy életen át (Nv., 2008.); Nagyszalonta a 20. században (Nagyszalonta, 2008.); Nagyszalonta jeles szülöttei (3. bőv. kiad. Nv.–Zalanta, 2009.); Nagyszalonta közösségi jelképei (Nv., 2010.); „Én kis hazám a nagy hazában...”. Arany nyomdokán Nagyszalontán (Nv., 2011.); Közkinccsé lett a teljes Arany-életmű (Nv., 2017.); Arany Szalontája, Szalonta Aranya (Nagyszalonta, 2017.);

 

Román nyelven

Monografia municipiului Salonta în date. Cronologie locală, culturală şi urbanistică (Nagyszalonta évszázadai. Nagyszalonta, 2003.); Salonta în secolul XX. (ford. románra Láda Irén-Gizella et al. Nagyszalonta, 2009.);

 

Szerkesztés

Szalontán egy ajtó muzsikál (vál., szerk. Nagyszalonta, 1997.); „E város minden messzeségen átragyog”. Zilahy Lajos emlékkönyv (vál., szerk. Nagyszalonta, 1999.); Salonta în 101 de imagini (szerk.; ford. románra Major Andrea et al. Nv., 2006.); Nagyszalonta népköltészeti hagyományaiból (antológia szerk. Nv., 2009.);

 

 

Irodalom

Botházi Mária, Rostás Szabolcs: A magyar kultúra erdélyi lovagjai. Krónika (Kolozsvár), 2005. január 28.