Dávid Gyula (1981 • 2019)

oldal nyomtatása Share

Dávid Gyula (Árapatak, 1928. aug. 13.) – irodalomtörténész, szerkesztő. ~ László bátyja. Tanulmányait Székelyudvarhelyen, majd 1951-ben a Bolyai Tudományegyetem magyar szakán végezte. A Móricz Zsigmond Kollégium tagja volt. 1957-ben a szocialista törvényesség megsértésével bebörtönözték, 1969-ben rehabilitálták. Volt kiadói lektor, egyetemi tanársegéd, vízvezetékszerelő segédmunkás. 1970-től a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári szerkesztőségének vezetője. Első cikke 1949-ben jelent meg az Utunkban, azóta recenziókkal, cikkekkel, tanulmányokkal jelen van a hazai sajtóban; a Korunk, Utunk, Igaz Szó, A Hét munkatársa. Kutatási területe kezdetben a XIX. század magyar irodalma, majd a román-magyar kapcsolattörténet és összehasonlító irodalomkutatás, ill. a két világháború közötti romániai magyar próza és újabban a romániai magyar könyvkiadás története.

Érdeklődése első tárgykörének vonalvezetésére vall a Magyar Klasszikusok sorozat számára Jókai és Tolnai Lajos, a Tanulók Könyvtára számára Jókai és Mikszáth műveinek gondozása és irodalomtörténeti igényű bevezetése, s önálló kötetben is Jókai erdélyi tárgyú műveinek elemzése emberek, tájak, élmények szerint (Jókai, Kv. 1971), Petőfi erdélyi útjainak feldolgozása (Petőfi Erdélyben. Mikó Imrével, 1972) s a Tolnai Lajos Marosvásárhelyen c. irodalomtörténeti mű (1974), mely a Móricz Zsigmond „ébresztése” óta előtérbe került író 1868-tól 1884-ig terjedő viszontagságos életszakaszát mutatja be. A tárgykör kiterjesztése a két világháború közti erdélyi magyar prózára eredményezi Daday Loránd és Tamási Áron műveinek hasonló gondozását és irodalomtörténeti igényű bevezetését az RMI sorozat számára; továbbá a Marosi Ildikó közléseit tartalmazó A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság levelesládája c. munka (1973) hasonló jellegű és igényű szerkesztését s A romániai magyar irodalom története c. tankönyv (Marosi Péterrel és Szász Jánossal, 1977) megírását. Ezt a képet egészíti ki a Csehi Gyula bevezetéseivel megjelent négykötetes Irodalomkritikai antológia (Tanulók Könyvtára 1968-72) gazdag válogatása és ellátása jegyzetekkel.

A második, komparatisztikai tárgykör szolgálata már a magyar és román nép közös harcairól szóló Dunának, Oltnak egy a hangja c. irodalmi dokumentumkötet összeállításával kezdődik (Árva Katalin néven, 1957) és összegezésig érlelődik a Találkozások c. tanulmánygyűjteményben (Kv. 1976): a román-magyar irodalmi kapcsolatok múltját feltáró munka felvázolja a romániai magyar irodalomkutatás összehasonlító feladatait, egy-egy román és magyar életmű tükörképében láttatva a kapcsolatok jelentőségét, s bemutatva a kölcsönös megismerés és megbecsülés eddig elért jelentősebb lépcsőfokait. E tárgykörben ~ (Engel Károllyal és másokkal) munkatársa a Probleme de literatură comparată şi sociologie literară c. kötetnek (1970), s itt Petőfi művének román fogadtatásáról ad képet, míg az Istoria şi teoria comparatismului în România c. akadémiai szintézis (1973) munkatársaként a romániai magyar összehasonlító irodalomtörténetírás és világirodalmi tájékozódás történetéről számol be. Ugyancsak munkatársa a Világirodalmi Kisenciklopédia köteteinek (I-II. Bp. 1976, 2. kiadás Bp. 1978).

Fordításában jelent meg Traian Şelmaru Riport az új Kínáról (Fáskerthy Györggyel, 1953), B. Şt. Delavrancea Novellák és elbeszélések (Tanulók Könyvtára 1956, újrakiadás 1958), Şt. Bănulescu Férfipróbák telén (1968), Al. Şahighian Az aranysisak (1968), Adrian Marino Bevezetés az irodalomkritikába (Kántor Lajossal, 1979), Slavici A világ, amelyben éltem (Téka 1980) c. műve.

Írói álneve Tordai György.

Kacsó Sándor: Nem, ez jobb, mint az eddigiek. Korunk 1958/1. Csehi Gyula: Jókai erdélyi élményvilága. Utunk 1972/6. Beke György: Kölcsönhatások áramkörében (Beszélgetés D. Gy.-val). A Hét 1972/42; újraközlés Tolmács nélkül, 1972. 448–461. Kormos Gyula: Petőfihez méltón. Utunk 1973/20. Kozma Dezső: Petőfi Erdélyben. A Hét 1973/14; uő: Tolnai Lajos Marosvásárhelyen. Utunk 1975/9. Vita a romániai magyar irodalom új kézikönyvéről. Korunk 1978/3. Kántor Lajos: D. Gy. katedrája. Utunk 1978/32.

ASZT: Alkotóműhely. LM 2080.

 


Dávid Gyula (Árapatak, 1928. aug. 13.) – irodalomtörténész, szerkesztő. Dávid László bátyja. Tanulmányait Székelyudvarhelyen, majd 1951-ben a Bolyai Tudományegyetem magyar szakán végezte. A Móricz Zsigmond Kollégium tagja volt. 1957-ben a szocialista törvényesség megsértésével bebörtönözték, 1969-ben rehabilitálták. Volt kiadói lektor, egyetemi tanársegéd, vízvezetékszerelő segédmunkás. 1970-től évtizedeken át a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári szerkesztőségének vezetője.

Első cikke 1949-ben jelent meg az Utunkban, azóta recenziókkal, cikkekkel, tanulmányokkal jelen van a hazai sajtóban; a Korunk, Utunk, Igaz Szó, A Hét munkatársa. Kutatási területe kezdetben a XIX. század magyar irodalma, majd a román-magyar kapcsolattörténet és összehasonlító irodalomkutatás, ill. a két világháború közötti romániai magyar próza és újabban a romániai magyar könyvkiadás története.

Érdeklődése első tárgykörének vonalvezetésére vall a Magyar Klasszikusok sorozat számára Jókai és Tolnai Lajos, a Tanulók Könyvtára számára Jókai és Mikszáth műveinek gondozása és irodalomtörténeti igényű bevezetése, s önálló kötetben is Jókai erdélyi tárgyú műveinek elemzése emberek, tájak, élmények szerint (Jókai, Kv. 1971), Petőfi erdélyi útjainak feldolgozása (Petőfi Erdélyben. Mikó Imrével, 1972) s a Tolnai Lajos Marosvásárhelyen c. irodalomtörténeti mű (1974), mely a Móricz Zsigmond „ébresztése” óta előtérbe került író 1868-tól 1884-ig terjedő viszontagságos életszakaszát mutatja be. A tárgykör kiterjesztése a két világháború közti erdélyi magyar prózára eredményezi Daday Loránd és Tamási Áron műveinek hasonló gondozását és irodalomtörténeti igényű bevezetését az RMI sorozat számára; továbbá a Marosi Ildikó közléseit tartalmazó A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság levelesládája c. munka (1973) hasonló jellegű és igényű szerkesztését s A romániai magyar irodalom története c. tankönyv (Marosi Péterrel és Szász Jánossal, 1977) megírását. Ezt a képet egészíti ki a Csehi Gyula bevezetéseivel megjelent négykötetes Irodalomkritikai antológia (Tanulók Könyvtára 1968–72) gazdag válogatása és ellátása jegyzetekkel.

A második, komparatisztikai tárgykör szolgálata már a magyar és román nép közös harcairól szóló Dunának, Oltnak egy a hangja c. irodalmi dokumentumkötet összeállításával kezdődik (Árva Katalin néven, 1957) és összegezésig érlelődik a Találkozások c. tanulmánygyűjteményben (Kv. 1976): a román-magyar irodalmi kapcsolatok múltját feltáró munka felvázolja a romániai magyar irodalomkutatás összehasonlító feladatait, egy-egy román és magyar életmű tükörképében láttatva a kapcsolatok jelentőségét, s bemutatva a kölcsönös megismerés és megbecsülés eddig elért jelentősebb lépcsőfokait. E tárgykörben ~ (Engel Károllyal és másokkal) munkatársa a Probleme de literatură comparată şi sociologie literară c. kötetnek (1970), s itt Petőfi művének román fogadtatásáról ad képet, míg az Istoria şi teoria comparatismului în România c. akadémiai szintézis (1973) munkatársaként a romániai magyar összehasonlító irodalomtörténetírás és világirodalmi tájékozódás történetéről számol be. Ugyancsak munkatársa a Világirodalmi Kisenciklopédia köteteinek (I-II. Bp. 1976, 2. kiadás Bp. 1978).

Fordításában jelent meg Traian Şelmaru Riport az új Kínáról (Fáskerthy Györggyel, 1953), B. Şt. Delavrancea Novellák és elbeszélések (Tanulók Könyvtára 1956, újrakiadás 1958), Şt. Bănulescu Férfipróbák telén (1968), Al. Şahighian Az aranysisak (1968), Adrian Marino Bevezetés az irodalomkritikába (Kántor Lajossal, 1979), Slavici A világ, amelyben éltem (Téka 1980) c. műve.

Írói álneve: Tordai György

Díjak, elismerések: Tamási Áron-díj (1991), Kemény Zsigmond-díj (1999), Arany János-díj (2006), A Magyar Érdemrend középkeresztje (2013), Hazám-díj (2019)

 

 

Munkái

 

Önálló kötetek

Dunának, Oltnak egy a hangja. A magyar és román nép közös harcairól (Buk., 1958.); Jókai. Emberek, tájak, élmények Jókai erdélyi tárgyú műveiben (Kv., 1971.); Tolnai Lajos Marosvásárhelyen 1868–1884 (Buk., 1974.); Találkozások. Tanulmányok a román-magyar irodalmi kapcsolatok múltjából (Kv., 1976.); Erdélyi irodalom – világirodalom (tanulmányok, cikkek, jegyzetek. Csíksz., 2000.); Írók, művek, műhelyek Erdélyben (Csíksz., 2003.); 1956 Erdélyben és ami utána következett (Bp., 2016.); Elődök nyomában, kortársak közelében (előadások, emlékezések, tanulmányok. Kv., 2018.);

 

Társszerzőkkel

Petőfi Erdélyben (Mikó Imrével. Buk., 1972., újrakiad. 1999.); A romániai magyar irodalom története. Tankönyv a 12. oszt. számára (Marosi Péterrel, Szász Jánossal. Buk., 1977.); Magyar irodalom. Tankönyv a 10. oszt. számára. A XX. század magyar irodalma; romániai magyar irodalom (Láng Gusztávval, Szász Jánossal. Buk., 1979., újrakiad. 1982.); Kossuth Lajos és Erdély (Egyed Ákossal, Kötő Józseffel. Kv., 2004.);

 

Gyűjteményes kötetekben

Avram P. Todor öröksége. In: Magyar-román filológiai tanulmányok (szerk. Nagy Béla. Bp., 1984. 263–286.); A magyar olvasó Eminescu-képe. In: Eminescu a magyar irodalomban (vál. Mózes Huba. Buk., 1989. 425–431.); Petőfi románul. In: Petőfi a szomszéd és rokon népek nyelvén (szerk. Gulya János, Kerényi Ferenc. Bp., 2000.); Miképpen lett Kolozsvár újra Erdély szellemi fővárosa 1918 után? In: Kolozsvár 1000 éve (szerk. Dáné Tibor Kálmán. Kv., 2001.); SLA in Hungary. In: Nyelvpedagógia (szerk. Kárpáti Eszter, Szűcs Tibor. Pécs, 2002.); Rekviem az eltűntekért. In: Túlélő falvak (Stockholm, 2005. 197–199.); Erdély – Ardeal – Siebenbürgen. Magyar irodalom Romániában. In: A szétszórtság arénája – négy égtáj magyar irodalmából (szerk. Dávid Gyula, Veress Zoltán. Stockholm, 2003.); Egy letartóztatás 50. évfordulóján. In: László Dezső emlékezete 1904–2004 (szerk. Cseke Péter. Kv., 2004.); A betiltott centenárium. In: Sztánai Napok 2004 (szerk. Szabó Zsolt. Kv., 2004. 56–64.); Sorstársak és barátok voltunk. In: Évfordulós tanácskozások, 2002–2004. (szerk. Szatmárnémeti, 2005.); 1956 Erdélyben és ami utána következett (61–74.). Az erdélyi irodalom az „olvadástól” a megtorlásig, 1954–1958. (119–125.). In: Viharok: 1956-os irodalom a Korunkban (szerk. Balázs Imre József. Kv., 2006.); Mit ér az ember, ha szórványmagyar? In: Mint oldott kéve (szerk. Pomogáts Béla et al. Stockholm, 2006. 137–155.); „Magunkévá tettük ezt a szomszédos szellemiséget”. In: Történelmünk a Kárpát-medencében 1926–1956–2006. (szerk. Kovács Kiss Gyöngy. Kv., 2006. 223–231.); Székely írók – székely irodalom. In: Kik vagyunk és miért. Írások az identitásról (szerk. Dávid Gyula, Veress Zoltán. Stockholm, 2008. 73–87.); A Dobai-memorandumtól a szamosfalvi sínekig. In: Emlékkönyv Egyed Ákos születésének nyolcvanadik évfordulójára (szerk. Pál Judit, Sipos Gábor. Kv., 2010. 75–84.); Domokos Géza és a romániai magyar irodalom „kettős kötődése”. In: Haza, a magasban. A „kettős kötődés” vita, 1968-1969. (s. a. r. Pomogáts Béla. Mvh., 2011. 260–278.);

 

Contribuţii ale comparatitilor maghiari din România în perioada interbelică (221–231.). Contribuţii ale comparatitilor maghiari din România în perioada 1944–1970. (277–288.). In: Istoria şi teoria comparatismului în România (szerk. Al. Dima, Ovidiu Papadima. Buk., 1972.);

 

Szerkesztés

Fazekas Mihály: Ludas Matyi (bev. Buk., 1955.); Tolnai Lajos: A sötét világ (bev. Mvh., 1956.); Tolnai Lajos: Az urak (bev. Mvh., 1956.); A kuruckor költészete (összeáll. Tordai Zádorral. (Buk., 1957.); Szeptemberi emlék – magyar írók a régi iskoláról (összeáll., bev. és jegyz. Buk., 1957.); Jókai Mór: Az arany ember (bev. és jegyz. Buk., 1967.); Irodalomkritikai antológia (vál. és jegyz. Buk., 1968.); Huszár Sándor: Az író asztalánál. Beszélgetések kortárs írókkal (bev., Buk., 1979.); Daday Loránd: A lápon át (szerk. és bev. Buk., 1970.); Ioan Slavici: Jószerencse malma (utószó. Buk., 1970.);  Irodalomkritikai antológia IV. kötet (vál., jegyz. Kv., 1972.); Jókai Mór: Fekete gyémántok (bev., függ. Kv., 1972.); Szeptemberi emlék (vál., jegyz. és utószó. Buk., 1972.); A Marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság Levelesládája (bev. Buk., 1973.); Jókai Mór: Szegény gazdagok (bev., jegyz. Kv., 1973.); Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma (bev., függ. Kv., 1974.); Jókai Mór: Sárga rózsa (bev., függ. Kv., 1974.); 1877 tollal, fegyverrel (tanulmányok; Buk., 1977.); Jókai Mór: A kiskirályok (bev., függ. Kv., 1979.); Kemény Zsigmond: A rajongók (utószó. Buk., 1980.); Tamási Áron: Zeng a magosság (vál., utószó. Buk., 1980.); Romániai magyar irodalmi lexikon (a III. kötettől főszerk.. Buk.–Kv. 1981–2010.); Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán (bev., függ. Kv., 1981.); Tamási Áron: Tiszta beszéd. Publicisztikai írások 1923–1940 (jegyz. Buk., 1981.); Titu Maiorescu: Bírálatok, vitacikkek, tanulmányok (vál., ford., bev., jegyz. Buk., 1985.); Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó (előszó. Buk., 1986.); Jókai Mór: Fekete gyémántok (előszó és függ. Kv., 1987.); Jókai Mór: Bálványosvár (előszó és függ. Kv., 1992.); Romániai magyar bibliográfiák (Kv., 1992–); Arany János: Toldi (Buk., 1993.); Kacsó Sándor: Nehéz szagú iszap felett. Önéletrajzi visszaemlékezések 3. (Buk., 1993.); Tamási Áron: Egyenes Tóbiás (vál. Kv., 1994.); Majla Sándor: Stációk (Szudvh., 1995.); EMKE 1885–1995 (szerk. Nagy Pállal. Kv., 1995.); Bajor Andor: Betűvetők becsülete. Cikkek, esszék, tanulmányok (Kv., 1996.); Petőfi Sándor összes versei (szerk. és utószó. Mvh., 1998.); Egyedül. Székely János emlékezete (vál., szerk., összeáll. Szász Lászlóval. Bp., 1999.), Domokos Géza: Igevár. Kriterion-történet tizenhat helyzetképben elmondva (szerk. Kozma Máriával. Csíksz., 2000.); Farkaslaka múltja és jelene (előszó, szöveggond. Kv., 2000.); Bánffy Miklós: Emlékeimből 1932. Huszonöt év 1945 (előszó. Kv., 2001.); Évek az ezerszázból – kortárs erdélyi történészek (szerk. Veress Zoltánnal. Stockholm, 2002.); Reményik Sándor: Hátrahagyott versek (s. a. r. Kv., 2002.); Határtalan hazában (Stockholm, 2003.); Gáll Ernő: Napló (s. a. r. Gáll Évával. Kv., 2003.); Erdélyi magyar drámaírók, 1918–2002 (vál., bev., Kv., 2003.); A szétszórtság arénája – négy égtáj magyar irodalmából (szerk.Veress Zoltánnal. Stockholm, 2003.); Kiáltó szó. Kós Károly emlékezete (Bp., 2005.); Reményik Sándor összes verse (s. a. r. Kv., 2005.); Politikusportrék. Bánffy Miklós karikatúrái, 1921. (bev. Bp.–Kv., 2006.); 1956 Erdélyben. Politikai elítéltek életrajzi adattára, 1956–1965. (Kv., 2006.); Gárdonyi Géza: Bűntárgyalás (elbeszélések; vál. Kv., 2006.); Reményik Sándor: Kézszorítás. Írók, művek, viták, 1918–1941 (s.a.r., bev., 2007.); Lehet, mert kell. Reményik Sándor emlékezete (vál., szerk., összeáll. Bp., 2007.); Reményik Sándor összes verse (s. a. r. Bp.–Kv., 2008.); Kik vagyunk és miért. Írások az identitásról (szerk. Veress Zoltánnal. Stockholm, 2008.); Szekértábor a Szármány hegyén. Gyergyószárhegyi Kriterion írótalálkozók 1980–1990–2000. Jegyzőkönyvek, dokumentumok, visszaemlékezések (szerk. Zöld Lajossal. Kv.–Gyergyőszárhegy, 2008.); Reményik Sándor: Vércsöppek a hóban. Rövidprózai írások 1914–1919 (s. a. r. Kv., 2009.); Gáll Ernő: Levelek, 1949–2000 (s. a. r. Gáll Évával., Bp.–Kv., 2009.); XIX. századi úti grafikák. Erdély, ahogyan Ludwig Rohbock látta (előszó. Kv., 2009.); Rajzoljunk magunknak egy világot (szerk. Veress Zoltánnal. Stockholm, 2009.); Gondolat-kísérletek Szabédi László életművében. Szabédi Napok, 2010. május 7-9. (Kv., 2010.); Veress Sándor: Hét esztendő kálváriája. 1957–1964 (előszó. Kv., 2011.); Tizenhat magyar sikertörténet (szerk. Veress Zoltánnal, Stockholm, 2012.); Reményik Sándor összes verse (s. a. r. Bp., 2012.); Bánffy Miklós: Emlékezések, irodalmi és művészeti írások (s. a. r. Kv., 2012.); Főúr, írja a többihez. Bajor Andor emlékezete (szerk. Bajor Ellával. Kv., 2017.); Bánffy Miklós művészi pályaképe. Az író születésének 140. évfordulójára Kolozsvárt rendezett konferencián 2014. május 16-án elhangzott előadások (Kv., 2014.); Reményik Sándor összes verse (s. a. r. Bp.–Kv., 2019.);

 

Dorothea Sasu-Zimmermann: Petőfi în literatura română 1849–1973 (közrem., bev. Buk., 1980.); Avram P. Todor: Confluene literare româno-maghiare (szerk., bev., jegyz. Buk., 1983.); Itinerarii grafice de secol XIX. Transilvania văzută de Ludwig Rohbock (előszó. Kv., 2009.);

 

Fordítás

Traian Selmaru: Híradás az új Kínáról (ford. Fáskerthy Györggyel. Buk., 1954.); B. Şt. Delavrancea: Novellák és elbeszélések (Buk., 1955.); Ştefan Bănulescu: Férfipróbák telén (Buk., 1968.); Adrian Marino: Bevezetés az irodalomkritikába (Buk., 1979.); Ioan Slavici: A világ, amelyben éltem (vál., ford., előszó, jegyz. Buk., 1980.); Romulus Cioflec: Örvényben (ford. és utószó. Buk., 1983.);

 

 

Irodalom

Kacsó Sándor: Nem, ez jobb, mint az eddigiek. Korunk 1958/1. – Csehi Gyula: Jókai erdélyi élményvilága. Utunk 1972/6. – Beke György: Kölcsönhatások áramkörében (Beszélgetés D. Gy.-val). A Hét 1972/42; újraközlés Tolmács nélkül, 1972. 448–461. – Kormos Gyula: Petőfihez méltón. Utunk 1973/20. – Kozma Dezső: Petőfi Erdélyben. A Hét 1973/14. – uő: Tolnai Lajos Marosvásárhelyen. Utunk 1975/9. – Vita a romániai magyar irodalom új kézikönyvéről. Korunk 1978/3. – Kántor Lajos: D. Gy. katedrája. Utunk 1978/32. – Önzetlen pulpitus. Írások Dávid Gyula nyolcvanadik születésnapjára (szerk. Dáné Tibor Kálmán és Demény Péter). Kv. 2008. – Corollarium. Köszöntőkötet a 90 éves Dávid Gyula tiszteletére (szerk. Bartha Katalin Ágnes). Kv., 2018. –

 

ASZT: Alkotóműhely. LM 2080.