Dávid Gyula

oldal nyomtatása Share

Dávid Gyula (Árapatak, 1928. aug. 13.) – irodalomtörténész, szerkesztő. ~ László bátyja. Tanulmányait Székelyudvarhelyen, majd 1951-ben a Bolyai Tudományegyetem magyar szakán végezte. A Móricz Zsigmond Kollégium tagja volt. 1957-ben a szocialista törvényesség megsértésével bebörtönözték, 1969-ben rehabilitálták. Volt kiadói lektor, egyetemi tanársegéd, vízvezetékszerelő segédmunkás. 1970-től a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári szerkesztőségének vezetője. Első cikke 1949-ben jelent meg az Utunkban, azóta recenziókkal, cikkekkel, tanulmányokkal jelen van a hazai sajtóban; a Korunk, Utunk, Igaz Szó, A Hét munkatársa. Kutatási területe kezdetben a XIX. század magyar irodalma, majd a román-magyar kapcsolattörténet és összehasonlító irodalomkutatás, ill. a két világháború közötti romániai magyar próza és újabban a romániai magyar könyvkiadás története.

Érdeklődése első tárgykörének vonalvezetésére vall a Magyar Klasszikusok sorozat számára Jókai és Tolnai Lajos, a Tanulók Könyvtára számára Jókai és Mikszáth műveinek gondozása és irodalomtörténeti igényű bevezetése, s önálló kötetben is Jókai erdélyi tárgyú műveinek elemzése emberek, tájak, élmények szerint (Jókai, Kv. 1971), Petőfi erdélyi útjainak feldolgozása (Petőfi Erdélyben. Mikó Imrével, 1972) s a Tolnai Lajos Marosvásárhelyen c. irodalomtörténeti mű (1974), mely a Móricz Zsigmond „ébresztése” óta előtérbe került író 1868-tól 1884-ig terjedő viszontagságos életszakaszát mutatja be. A tárgykör kiterjesztése a két világháború közti erdélyi magyar prózára eredményezi Daday Loránd és Tamási Áron műveinek hasonló gondozását és irodalomtörténeti igényű bevezetését az RMI sorozat számára; továbbá a Marosi Ildikó közléseit tartalmazó A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság levelesládája c. munka (1973) hasonló jellegű és igényű szerkesztését s A romániai magyar irodalom története c. tankönyv (Marosi Péterrel és Szász Jánossal, 1977) megírását. Ezt a képet egészíti ki a Csehi Gyula bevezetéseivel megjelent négykötetes Irodalomkritikai antológia (Tanulók Könyvtára 1968-72) gazdag válogatása és ellátása jegyzetekkel.

A második, komparatisztikai tárgykör szolgálata már a magyar és román nép közös harcairól szóló Dunának, Oltnak egy a hangja c. irodalmi dokumentumkötet összeállításával kezdődik (Árva Katalin néven, 1957) és összegezésig érlelődik a Találkozások c. tanulmánygyűjteményben (Kv. 1976): a román-magyar irodalmi kapcsolatok múltját feltáró munka felvázolja a romániai magyar irodalomkutatás összehasonlító feladatait, egy-egy román és magyar életmű tükörképében láttatva a kapcsolatok jelentőségét, s bemutatva a kölcsönös megismerés és megbecsülés eddig elért jelentősebb lépcsőfokait. E tárgykörben ~ (Engel Károllyal és másokkal) munkatársa a Probleme de literatură comparată şi sociologie literară c. kötetnek (1970), s itt Petőfi művének román fogadtatásáról ad képet, míg az Istoria şi teoria comparatismului în România c. akadémiai szintézis (1973) munkatársaként a romániai magyar összehasonlító irodalomtörténetírás és világirodalmi tájékozódás történetéről számol be. Ugyancsak munkatársa a Világirodalmi Kisenciklopédia köteteinek (I-II. Bp. 1976, 2. kiadás Bp. 1978).

Fordításában jelent meg Traian Şelmaru Riport az új Kínáról (Fáskerthy Györggyel, 1953), B. Şt. Delavrancea Novellák és elbeszélések (Tanulók Könyvtára 1956, újrakiadás 1958), Şt. Bănulescu Férfipróbák telén (1968), Al. Şahighian Az aranysisak (1968), Adrian Marino Bevezetés az irodalomkritikába (Kántor Lajossal, 1979), Slavici A világ, amelyben éltem (Téka 1980) c. műve.

Írói álneve Tordai György.

Kacsó Sándor: Nem, ez jobb, mint az eddigiek. Korunk 1958/1. Csehi Gyula: Jókai erdélyi élményvilága. Utunk 1972/6. Beke György: Kölcsönhatások áramkörében (Beszélgetés D. Gy.-val). A Hét 1972/42; újraközlés Tolmács nélkül, 1972. 448–461. Kormos Gyula: Petőfihez méltón. Utunk 1973/20. Kozma Dezső: Petőfi Erdélyben. A Hét 1973/14; uő: Tolnai Lajos Marosvásárhelyen. Utunk 1975/9. Vita a romániai magyar irodalom új kézikönyvéről. Korunk 1978/3. Kántor Lajos: D. Gy. katedrája. Utunk 1978/32.

ASZT: Alkotóműhely. LM 2080.