Domokos Géza

oldal nyomtatása Share

Domokos Géza (Brassó, 1928. máj. 18. – 2007. jún. 26., Marosvásárhely) – író, műfordító, szerkesztő. Pályája alakulására döntő befolyással voltak iskolái: az elemit Zágonban, Mikes Kelemen szülőfalujában, a középiskolát Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégiumban végezte; egy évig a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem filológus hallgatója volt, innen Moszkvába került, 1954-ig a Makszim Gorkij Irodalmi Intézetben Pausztovszkij tanítványa. Előbb az Előre riportere, 1956-tól a Pionírnak, 1957 és 1961 között az Ifjúmunkásnak, 1961-től az Irodalmi Könyvkiadó nemzetiségi részlegének főszerkesztője, 1968-69-ben az Előre főszerkesztő-helyettese, 1970-től a Kriterion Könyvkiadó igazgatója. Közben az ifjúsági mozgalomban, az országos művelődési élet fórumain töltött be felelős funkciókat.

Írói munkásságát útijegyzetekkel, riportokkal kezdte (A legszebb üzenet, 1953; A negyedik emlék, 1961), de írt elbeszéléseket, kritikát is. A klasszikus orosz és szovjet irodalmat tolmácsoló műfordításokkal (Solohov, Akszjonov elbeszélései, Rozov, Arbuzov, Vampilov drámái) és esszékkel (Gogol, Turgenyev, Gorkij, Leonov, Babel) egy korszerű irodalomkoncepció kialakításában játszott szerepet. Szerkesztői munkájából az első szakaszban kiemelkedik az Ifjúmunkásnál kifejtett tevékenysége a romániai magyar irodalom megújulásáért-megfiatalodásáért. Az Előre vasárnapi mellékletében (1968-69) közölt művelődéspolitikai jegyzeteinek, akárcsak Titus Popovici Hatalom és igazság c. darabja lefordításának s a bukaresti rádióban románul és magyarul elhangzó előadásainak fontos szerepük van egész irodalmi életünk demokratizálásában, a nemzetiségi irodalmunkban megmutatkozó elvtelen ellentétek megszüntetésében, a demokratikus közgondolkozás megerősítésében, a román és magyar értelmiség legjobbjait felsorakoztató alkotó együttműködés előmozdításában.

Az Irodalmi Könyvkiadónál töltött évek alatt útra indította a Romániai Magyar Írók-, a Horizont-, a Forrás-sorozatot. Majd a Kriteriont emeli annak igazgatójaként az ország határain túl is ismert, fontos művelődéspolitikai hivatást teljesítő nemzetiségi fórummá. E kiadónál az ő szerkesztésében jelenik meg a Biblioteca Kriterion sorozat, amely a romániai nemzetiségek szellemiségének klasszikus és kiemelkedő mai értékeit közvetíti a román olvasóközönség felé.

Két forgatókönyvéből is készült film: az Utak (1972) c. filmriportban Kovászna megyét mutatta be, a Minden kényszer nélkül (1974) c. játékfilmben pedig, amely elnyerte a Filmművészeti Szövetség díját, egy vegyesházasság történetén keresztül a román-magyar együttélés alapproblémáit vetette fel.

Elnökletével került sor Gyergyószárhegyen 1980 júniusában a Kriterion írótábor tanácskozásaira, melyeken a marosvécsi találkozók korszerű folytatásaként magyar és román írók a magyar-román irodalmi kapcsolatokat s a romániai magyar irodalom alapvető kérdéseit vitatták meg.

(K. L.)

Beke György: D. G. Interjú a Tolmács nélkül c. kötetben, 1972, 462–479. Horváth Andor: Egy készülő film műhelyében. Beszélgetés D. G.-val. A Hét 1974/7. Kacsir Mária: Élni és vállalni. A Hét 1974/24. Kovács János: A funkcionális könyv térhódítása. Beszélgetés D. G.-val. Könyvtár 1977/1. Beszélgetés az ötvenéves D. G.-val. Kérdez Forró László. Utunk 1978/20. Gálfalvi Zsolt: Képzelt beszélgetés D. G.-val. A Hét 1978/20.