Egyed Ákos

oldal nyomtatása Share

Egyed Ákos (Bodos, 1929. nov. 25.) – történész. ~ Péter apja. Középiskoláit Sepsiszentgyörgyön végezte, 1948-tól a Bolyai Tudományegyetem hallgatója, 1951-től itt kezdi pályafutását gyakornokként. 1953-tól a kolozsvári Történeti Intézet kutatója, majd főkutatója. Első írását a kolozsvári Igazság közölte 1953-ban, azóta számos szaktanulmánya és tájékoztató cikke jelent meg a Korunk, A Hét, Brassói Lapok, Anuarul Institutului de Istorie Cluj, Acta Musei Napocensis, Forschungen zur Volks- und Landeskunde, Studii, Utunk folyóiratokban, valamint a napilapok hasábjain. Tudományos munkáiban főleg az 1848-as erdélyi forradalommal s Erdély 1867-től 1914-ig terjedő történetével foglalkozik.

A gazdaságtörténeten belül különösen az ipartörténet érdekli, a társadalmi mozgalmak keretében elsősorban a munkás- és parasztmozgalmak, az utóbbi években pedig a székelység sajátos gazdasági és társadalmi újkori problémáinak kutatásában és értékelésében ér el eredményeket. Cselényi Béla, Ion Cicală, Kántor Lajos és Kovács József mellett társszerzője az Adatok az 1907-es felkelés történetéhez (1957), majd Vajda Lajos és Ion Cicală mellett a Munkás- és parasztmozgalmak Erdélyben 1905–1907 c. kötetnek (1962); tagja azoknak a munkaközösségeknek, melyek az Erdély története II. kötetét (románul 1961, magyarul 1965) írták és fordították. Társszerzője az Alianţa clasei muncitoare cu ţărănimea din România c. kiadványnak (1965). Székelyföldi falutörténeti és a „székely kérdés”-sel kapcsolatos kutatásainak eredményét hasznosította a szerkesztésében megjelent A megindult falu (Tallózás a régi erdélyi faluirodalomban. 1849–1914. Téka 1970) bevezetőjében; Az utazás divatja c. alatt (Téka 1973) útleírásokat, úti jegyzeteket közöl az 1848 előtti Erdélyről.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tárgykörében az erdélyi jobbágyfelszabadítás a kolozsvári országgyűlésen, a moldvai és havasalföldi forradalmak magyar sajtóvisszhangja (az 1848. Arcok, eszmék, tettek c. kötetben, 1974) foglalkoztatja, felfedi a polgári-demokratikus forradalom kezdeteit Háromszéken (MNT tanulmánykötet, 1976), társszerzője a Revoluţia de la 1848-1849 din Transilvania c. dokumentumkiadványnak (I. 1977; II. 1979). Ír az 1877-es román függetlenségi háború történeti előzményeiről és lefolyásáról is az 1877. Tollal, fegyverrel c. tanulmánykötetben (1977) s a régi székely hadszervezetről a Székely felkelés 1595-1596 c. gyűjteményes kötetben (1979).

Munkásságának egy-egy összefoglaló csomópontja s egyben tudományos munkásságának rangjelzése két önálló kötet. A parasztság Erdélyben a századfordulón c. munkája (1975) társadalom- és agrártörténeti áttekintést ad, s ugyancsak teljes történeti monográfia a Háromszék 1848-1849 c. mű (1978, 2. kiadás 1979).

Cseke Péter: Ismerjük-e önmagunkat? Falvak Dolgozó Népe 1970. okt. 21. Csorba Csaba: Tallózás a régi faluirodalomban, 1849–1914. Tiszatáj, Szeged 1971/5. Murádin Jenő: Történetírás anyagi alapokon (avagy a gazdaságtörténész elégtétele). Igazság 1973. júl. 28. Csetri Elek: Átfogó parasztságtörténet felé. Utunk 1976/31. Imreh István: Legfőbb jó a nép szabadsága. Utunk 1978/39. Beke György: A szülőföld vonzásában. A Hét 1979/31. Miskolczy Ambrus: Háromszék 1848-1849. Századok, Bp. 1979/4.