Electrecord

oldal nyomtatása Share

Electrecord – hanglemezház (szerkesztőség, kiadó és lemezgyár) Bukarestben. 1933-ban alapították, első termékeit 1934-ben bocsátotta ki. Az államosítás (1948) után kezdett magyar könnyű- és népzenei lemezeket is kiadni. Külön nemzetiségi szerkesztősége nincs, de gyümölcsöző együttműködést alakított ki magyar művelődési szervekkel és szakemberekkel, elsőként a Román Rádió kolozsvári és marosvásárhelyi stúdiójával s azok zenei és irodalmi szerkesztőivel, Porzsolt Viktorral, Muzsnay Magdával és Borbély Zoltánnal, akik sok magyar lemez hangfelvételét gondozták. Az óvodásoknak és kisiskolásoknak szánt irodalmi lemezeket a bukaresti tankönyvkiadó munkatársa, Rózsa Mária szerkeszti, s tevékenyen részt vesz a legkülönbözőbb természetű magyar lemezek szerkesztésében Reinhart Erzsébet, a Művelődési és Szocialista Nevelési Tanács nemzetiségi irodájának munkatársa mint a cég dolgozói tanácsának tagja.

Az ~ magyar népdallemezeit a kritika hosszú ideig nem méltatta figyelemre, vagy „kommersz” jelzővel illette, mert a népdalt nótával keverve, többnyire stílusidegen előadásban terjesztették. Magyar könnyűzenében is sokáig a szórakoztató közhely jellemezte a repertoárt. 1972-ben A Hét széles körű közvéleménykutatást végzett a magyar nemzetiségi lemezigények fölmérésére, s ezt követően az ~ készséggel vállalta az igények kielégítését. Részben e „lemezakció” sikerének tulajdonítható az 1973-as termésben tapasztalt mennyiségi és minőségi előrelépés. Az év legsikeresebb, utóbb sorozatindítónak bizonyult lemezén, a többször is újrakiadott Fagyöngyön Illyés Kinga modern romániai magyar költészetet csángó népdalokkal és balladákkal társítva szólaltatott meg.

Ezt követő magyar verslemezek: Petőfi a hídon (1974, Banner Zoltán), A kor falára (1975, Kovács György versműsora), Ady (1976, Varga Vilmos), Szilágyi Domokos: Lírai oratórium (1977, Illyés Kinga), Mondj igazat! (1977, Boér Ferenc versműsora a Korunk költészetéből), Rejtelmek ha zengenek (1978, Ádám Erzsébet József Attila-lemeze), Székely János: Dózsa (1978, Nemes Levente), Vadrózsa (1979, Ádám Erzsébet népballada-műsora), Kék virág (1979, Eminescu-versek Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos előadásában), Ha egyszer hangod támad (1979, Horváth Imre versei a költő és Banner Zoltán előadásában), György Dénes szavalóművész egyéni lemeze (1979). Vallomások címmel Muzsnay Magda szerkesztett hanglemezt Kós Károly hangját őrző hangszalagokból (1979). Az ~ magyar meselemezein kiváló színművészek és rádióbemondók szólaltatják meg Benedek Elek és Ion Creangă remekeit, valamint magyar népmeséket. Eddig egy 17 cm-es lemezt gondozott a Napsugár szerkesztősége, amelyen Kányádi Sándor maga olvas föl gyermekverseiből (1977).

Az ~ és az Állami Magyar Opera együttműködése Kálmán Imre Marica grófnőjének keresztmetszet-fölvételével kezdődött (1969), 1973-ban Erkel-lemezzel folytatódott; azóta a vezető énekművészek kollektív opera- és operettária-lemeze és Kónya Dénes egyéni nagylemeze jelent meg. A marosvásárhelyi népi együttes amelynek kórusa az utóbbi években a filharmónia keretébe tartozik 1973 óta több nagylemezen örökítette meg Birtalan József, Csíky Boldizsár, Hencz József, Kozma Mátyás, Márkos Albert, Szabó Csaba, Winkler Zoltán és Zoltán Aladár népzene-földolgozásait. A Szolgáld a hazát! (1973) romániai magyar zeneszerzők hazafias kóruslíráját mutatta be.

A 70-es évek első felében a Román Televízió magyar szerkesztősége is fölzárkózott az ~ állandó munkatársai közé. Munkatársai, Boros Zoltán és a később hozzá csatlakozó Simonffy Katalin számos könnyű- és népzenei kiadvány hangfölvételét szerkesztették. A népzenekari kíséretes népdallemezek sorában Barabás Kásler Magda Csángó népdalok és Sziki lakodalmasok c. 17 cm-esei tűntek föl új minőségükkel (1974). Jelentős fordulatot jelent a táncházlemez (1980). Kallós Zoltán Új guzsalyam mellett c. monográfiájának (1973) lemezmelléklete és a Demény Piroska szerkesztette Mezőségi hangszeres népzene (1978; mindkettő 17 cm-es) mint falusi közlők hiteles előadását megörökítő kiadvány az Almási István szerkesztésében előkészületben levő, hat nagylemeznyire tervezett Romániai magyar népzenei antológia előzménye.

A könnyűzenében a megjelent kislemezek és két kollektív nagylemez, a Siculus ’72 (1974) és a Zenés karaván (1977) e zenefaj stílus- és értékbeli sokféleségét illusztrálja; a skála a kommersz idiómától a folkig, más irányban a beatig vagy az irodalmi sanzon hagyományait folytató népszerű dalig terjed (utóbbi műfajban Boros Zoltán szerzeményei jelentősek). Önálló nagylemeze van az egy személyben szövegíró, zeneszerző és énekes színésznek, Kisfalussy Bálintnak, a beatben saját hangot talált nagyváradi Metropolnak (1978), valamint Józsa Erika és Horváth Károly (utóbbi években további közreműködőkkel bővült) kettősének (Kettőspont, 1978), amely népzene-közelben fogant folkszámaival e műfaj hazai csúcsszintjét képviseli.

Romániai magyar zeneszerzők alkotásából 1972-ben jelent meg először külön szimfonikus nagylemez. Azóta nemcsak a hazai zene külföldön is nagyrabecsült legkiválóbbjai közé számító Oláh Tibor műveit, hanem Csíky Boldizsár, Demián Vilmos, Jodál Gábor, Kozma Mátyás, Márkos Albert, Szabó Csaba és Zoltán Aladár szimfonikus zenéjét is terjeszti az ~. Előkészületben egy dallemez Barabás Kásler Magdával.

1977 óta az ~ magyar magnókazettákat is forgalmaz (népzene, könnyűzene, mesék).

(L. F.)

Edgar Elian: Discul. 1964. Az E. kereskedelmi katalógusai (Catalog general, legutóbbi 1977-ből) és azok negyedévenként megjelenő pótfüzetei (Supliment de catalog, legutóbbi 1979 harmadik évnegyedében). A Hét munkatársának nyilatkozik Edgar Elian. A Hét 1972/20. Az olvasóé a szó. A Hét 1972/26. László Ferenc: A szerkesztőé a szó. A Hét 1972/29; uő: 1973 a hanglemez éve. A Hét 1973/52; uő: Népzenénk hanglemezen 1973-ban. Korunk 1974/4. Az E. 1973-as magyar lemezeiről. Interjú Teodor Carţiş igazgatóval. A Hét 1972/48. H. Szabó Gyula: Az E. hanglemezgyár magyar nyelvű hanglemezei. 1978. Könyvtár 1979/2.