emigráns írók

oldal nyomtatása Share

emigráns írók A Magyar Tanácsköztársaság leverése után számos magyar író, publicista és tudós emigrált Romániába és kapcsolódott be hosszabb-rövidebb időre az itteni haladó mozgalmakba. Voltak közöttük kommunisták (*Antal Márk, *Barta Lajos, Bárdos László, Bölöni György, Dienes László, Götz Irén, *Gaál Gábor), szociáldemokraták (*Farkas Antal, Erdélyi Kálmán, a kolozsvári *Jóestét Halász József nevű külpolitikusa, Madzsar József, *Ormos Ede, Révész Béla, Wojticzky Gyula) és polgári-radikálisok, akik közül többen közel állottak a szocialista mozgalomhoz (*Benamy Sándor, Darvas Simon, Győri Ernő, *Győri Imre később Mikes Imre néven írt , Győri Illés István, *Hajnal László, Hatvany Lajos, Hont Tibor, Ignotus, Kaczér Illés, *Kádár Imre).

Az 1918-19-es emigráció nemcsak közvetlenül, Romániában hosszabb-rövidebb ideig vagy végleg megtelepedő képviselőinek tevékenysége folytán, hanem Európa különböző pontjain kialakult szellemi gócai, az ezekben szerephez jutó lapok, könyvkiadók, művészi és tudományos vállalkozások útján is serkentőleg hatott a romániai magyar szellemi élet és irodalom kibontakozására. Bécs, Berlin, Párizs, London és Moszkva szocialista és polgári radikális írói, művész- és tudósköreivel jutott az emigráció segítségével érintkezésbe az erdélyi városokban, majd Bukarestben is pezsgésnek induló magyar művelődés, és ez a hatás lényegesen hozzájárult a kisebbségi helyzetbe került magyarságnak a demokrácia, humánum, társadalmi forradalom, béke és szocializmus irányában való tájékozódásához, nagyobbrészt hatálytalanítva az ellenforradalmi Horthy-rendszer úri osztálynacionalizmusának, antiszemitizmusának és revanspolitikájának kisugárzásait.

Emigránsok kapcsolódtak be Kolozsvárt az erdélyi radikális írók alapította *Keleti Újság és *Napkelet folyóirat szerkesztésébe. A *Keleti Újságnak egy ideig szellemi irányítója Ignotus, olvasószerkesztője Darvas Simon, cikkírója *Kádár Imre, s a szerkesztőségben dolgozik a költő és novellista *Hajnal László és a költő Győri Ernő, akinek Isten és nő c. verskötetét 1924-ben Kolozsvárt adja ki a *Haladás kiadó. A *Napkelet közli Balázs Béla Isten tenyerén c. regényét (könyvalakban Kv. 1921); *Barta Lajos részt vesz a *Napkelet szerkesztésében s Új világ, új ember, új művészet c. cikkében nyugatos, aktivista programot ad. Bukarestben indítja meg 1921 januárjában Bölöni György a *Bukaresti Hírlap c. radikális-demokrata lapot. A szerkesztőségben dolgozik Dienes László, *Barta Lajos (Zűrzavar c. regényét itt közölték folytatásokban), Újházy György és Kémeri Sándor álnéven Bölöni György felesége, Márkus Otília. A lap megszűnése után Kolozsvárt folytatják tevékenységüket a *Keleti Újság keretében, majd az újabb emigráció útját követik. Az *Új Kelet szerkesztőségében dolgozik *Benamy Sándor és Kaczér Illés. A szociáldemokrata pártélet, majd a *Romániai Népszava szerkesztőségének tagja *Farkas Antal, Erdélyi Kálmán, *Ormos Ede és Kelemen Gyula álnéven Wojticzky Gyula. *Farkas Antal Kolozsvárt írja 1922-ben a Koskóczy-lányok c. regényét, amelyet a *Romániai Népszava közöl folytatásokban. Egy regényét (A papkisasszony) Aradon adják ki 1922-ben.

Az emigránsok egy része részt vett a szakszervezetek szabadiskolájának és kulturális mozgalmának megszervezésében. *Antal Márk Kolozsvárt hatékony marxista szemináriumokat szervez, s 1921 és 1926 között ott van a kolozsvári szabadiskola előadói között, akárcsak Darvas Simon, Dienes László, Götz Irén, Madzsar József, *Kádár Imre és *Ormos Ede. Számos emigráns újságíró helyezkedett el a nagyváradi, aradi és temesvári sajtóban.

Az emigrációnak voltak olyan szellemi emberei, akik Magyarországról jöttek ugyan, de származásuk folytán lényegében erdélyiek voltak. Ezek közé számítandó a nagykárolyi származású Jász Dezső, aki 1921 és 1923 között előbb Marosvásárhelyen szerkesztett kommunista lapokat, majd Bukarestben az RKP magyar nyelvű lapját, a Munkást. Ide számítható a nagyváradi születésű *Salamon László is, aki a fehérterror börtönéből kikerülve előbb Nagyváradon, majd 1924-től Kolozsváron folytatta publicista és költői tevékenységét.

Az emigráció külföldi szellemi gócainak legjelesebb képviselőit a Korunk-alapító Dienes László, majd főszerkesztő utóda, *Gaál Gábor igyekezett a lap munkatársának megnyerni, s így a kezdeti szakaszban egyes polgári radikálisok (Hatvany Lajos, Jászi Oszkár), majd többen marxista-leninista emigráns írók (Balázs Béla, *Barta Lajos, Bölöni György, Háy Gyula, Károlyi Mihály, Lukács György, Moholy-Nagy László, Sinkó Ervin) váltak Romániában megjelenő írásaikkal a honi fejlődés tényezőivé.

A munkássajtó állandó munkatársai voltak a 20-as években a bécsi emigráció kommunista írói, köztük Lukács György, Landler Jenő, Révai József, Gábor Andor, Balázs Béla, *Kahána Mózes (Térítő Pál álnéven), Mácza János, Uitz Béla, ill. a szociáldemokrata Ágoston Péter, Kunfi Zsigmond, Révész Béla, Kassák Lajos, Böhm Vilmos.

(J. L.)