énekeskönyv

oldal nyomtatása Share

énekeskönyv az énekoktatást szolgáló tankönyv, iskolai segédeszközként használható dalgyűjtemény, avagy egyházi énekeket tartalmazó füzet és kötet.

Az első tankönyvnek szánt hazai magyar ~ az I. világháború után Sztojka Anna szerkesztésében jelent meg négy kötetben (Elméleti és gyakorlati énekeskönyv a középiskolák első, második, harmadik és negyedik osztálya számára, Arad 1923-24). Az első rész kottapéldákkal szemléltetett zeneelmélet a hivatalosan előírt tananyag szerint, a második rész "Dalok és énekek" címen egy- és többszólamú műveket foglal magában. A régi tankönyvekből átvett kevésbé értékes anyag mellett feltűnnek népdalfeldolgozások és klasszikus értékű kis darabok is. Dalok az iskolának címen *Veress Gábor nagyenyedi tanítóképző intézeti tanár nyomatott ki Kolozsvárt 1927-ben önálló kötetet elemi iskolák, valamint tanítóképzők és gimnáziumok alsó osztályai számára. Népdalokat, indulókat, klasszikus értékű műdalokat, hazafias és egyházi énekeket vett fel gyűjteményébe, két- és háromszólamú feldolgozásban. 1938-ban Kotsis M. Cecília tankönyvei jelentek meg Kolozsvárt, ugyancsak a középiskola négy alsó osztálya számára: a hivatalos énekek mellett zenei ismereteket, hallás után tanítandó énekeket, gyakorlatokat, kánonokat, népdalokat, népdalelemzést és gondosan válogatott 2-4 szólamú kórusokat tartalmaznak, változatosan felépítve. 1939-ben lát napvilágot *Domokos Pál Péter Énekeskönyv c. öt kis kötete, ezek felölelik az elemi iskola külön-külön I-IV. s együtt az V-VII. osztályait. Saját gyűjtésből vagy másokéból vett magyar és román népdalok, kánonok, egyházi énekek, népdalfeldolgozások alkotják a kötet anyagát.

A II. világháború után elsőként Forrai Gregória tankönyvét engedélyezi a *minisztérium (1947), majd Nagy István állít össze egységes tankönyveket Szász Károly közreműködésével az elemi iskolák V-VII. osztálya, *Jagamas János pedig a VIII. osztálya számára (1949). Ezek a rendelkezésre álló szűk keretet az énekgyakorlatok kivételével magyar népi anyaggal töltik ki, szemléltetve a román, orosz, ukrán, cseh, szerb folklórt is; bennük a himnuszok, munkásmozgalmi dalok mellett kánonokat, népdalfeldolgozásokat, klasszikus kis műveket találunk. A VIII. osztályos tankönyv a magyar és román népzenét ismerteti 70 dallampéldával. Gazdagabb anyaggal jelenhetett meg az V-VIII. osztály tankönyve másfél évtized múltán, Guttman *Mihály, Guttmanné Takács Gabriella, Péter Loránd, Márkos Albert és Csalah György szerkesztésében (1964); az elméleti anyagot bő magyar, román, orosz, ukrán, lengyel, német, szlovák, francia, kínai népdalanyag s klasszikus darabok mellett főleg mai szerzők mai tárgyú dalai szemléltetik. A zenei írás-olvasás elsajátításának szem előtt tartásával újabb tankönyvsorozat indult *Kovácsné Gábor Aranka (1965, 1973, 1974), Szabó M. Klára (1966), Guttman Gabriella (1972), Márkos Albert (1972), *Maxim Éva (1973, 1974) és *Verestóy Ilona (1974) szerkesztésében.

Az egyre népszerűbb Kodály-kóruskultúra hatására kialakult a tankönyvirodalomban a hazai magyar népdalforrásokat szerencsésen hasznosító új ~típus. Szabó M. Klárának az I-IV. osztály számára kiadott utolsó ~ét (Dalolj velünk, 1972) Nagy István karvezető, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskola tanára így vezeti be: "Zenei műveltségünk jövőjét nem a zenei intézményeink, hanem általános iskoláink alapozzák meg." Hasonló meggondolásra épül Guttman Gabriella, Márkos Albert, *Verestóy Ilona és *Nagy Katalin III-V. osztályos Ének zene c. új tankönyve (1972). A zenepedagógia új irányzatának következetes lépése a *Selmeczi Marcella összeállította Csiga-biga palota (1971) s az ugyancsak szerkesztésében megjelent Szedem szép virágom c. játékoskönyv (1972). Az általános iskolák IX-X. osztálya és a IX-XII. líceumi osztály újabban románból fordított tankönyveket használ Almási István, Banner Mária, Pinczés Olga, *Selmeczi Marcella, Szenik Ilona, Szilágyi Anna, *Visky Edit és *Zsizsmann Ilona átdolgozásában.

A tankönyveket hasznosan egészítik ki az énekoktatási célból összeállított dalgyűjtemények. Erdei virágok a címe egy ilyen összeállításnak az *Erdélyi Iskola kiadásában (Kv. 1939); a felszabadulás után Szabó M. Klára, Péter Loránd és *Benkő András szerkesztett népdalokat, kánonokat, alkalmi dalokat és kisebb feldolgozásokat tartalmazó kötetet (Énekgyűjtemény, 1959) az elemi iskola I-IV. osztálya számára. Az V-XII. osztályok számára szolgál Szász Károly és *Birtalan József Szállj, szépszavú dal címen szerkesztett kórusgyűjteménye (1972), s ebben Bartók, Kodály, Bárdos Lajos és Szőnyi Erzsébet zeneművei mellett hazai magyar szerzők, így *Birtalan József, Csíky Boldizsár, *Jagamas János, Márkos Albert, Szabó Csaba, Szalay *Miklós, Terényi Ede, *Zoltán Aladár művei jutnak a fiatalság ajkára. A népi szövegeken kívül Weöres Sándor dallamosan csengő verssorait is bemutatja a kötet. Az iskolai év eseményeit követik *Zoltán Aladár Zboară, cîntec! Szállj, dal! c. kiadványának román szöveggel is ellátott, mélyen a zenei anyanyelvben gyökerező magyar gyermekkórusai (1972).

A maga zenei és irodalmi értékeivel különálló ~ *Szilágyi Domokos és *Vermesy Péter Pimpimpáré c. kötete (1976): a nép- és műzene eredményeit szerencsésen gyümölcsöztetve egy- és többszólamú dalokat, hangszerkíséretes énekeket szán gyermekeknek, s függelékében a tudatos zenélést segíti elő.

Az egyházi ~ek a különböző romániai egyházak kiadásában 1920-tól napjainkig jelennek meg. (Törölve a szócikk befejező része:) Katolikus egyházi énekeket *Járosy Dezső Temesvárt (1920), *Baka János Gyergyószentmiklóson (1921) és Gyulafehérvárt (1924), *Lakner Antal Nagybányán (1922) és Kolozsvárt (1926), Tersztyánszky Sándor Brassóban (1922), Tárkányi B. József Nagyváradon (1923), Búzás János Csíkszeredán (1926), Antalffy Károly Kézdivásárhelyen (1926), Földes Zoltán Kolozsvárt (1928), *Csonth Ignác Szatmáron (1929), *Veress Ernő Kolozsvárt (1938) és Temesváron (1941) jelentetett meg. Utolsó az 1968-as jóváhagyással megjelent, dallam nélküli kat. ~. A reformátusok egyházkerületenként adtak ki ~et: a kolozsvári ref. egyházkerület 1923-as hivatalos ~ét legutóbb 1969-ben nyomták ki, a nagyváradinak 1925-től három kiadása jelent meg. Megemlítendők Vasváry Béla kottás-szöveges feldolgozásai (32 vallásos karének ref. egyházi énekkarok számára, Kv. 1926), s *Bereczky Sándor összeállításában félszáz régi magyar protestáns ének is megjelent (A *mi énekeink, Kv. 1943).
Az *unitárius egyház 1924-es ~e 1957-ben a 8. kiadásig jutott el, s az ugyancsak 1924-ben megjelent első romániai magyar lutheránus ~ek sorozatában az 1969-es kiadás a legújabb.

(B. A.)

Lakatos István: Bibliográfia az 1919 és 1940 között erdélyi szerzőtől önállóan megjelent magyar zenei vonatkozású munkákról. Kecskemét 1943. *Benkő András: Hazai magyar kotta- és zenei könyvkiadásunk. *Korunk 1959/9. *Zoltán Aladár: Átfogóbb, hasznosabb, jobb... *A Hét 1973/6. Csire József: Dalolj velünk! *Tanügyi Újság 1973/14. Guttman *Mihály: Daloskönyv a tömegeknek. *A Hét 1974/47.