Enyedi Sándor (1981 • 2019)

oldal nyomtatása Share

Enyedi Sándor (Dés, 1938. jan. 1.) színháztörténész. Szamosújváron végezte a középiskolát, Kolozsvárt szerzett magyar-történelem szakos tanári oklevelet. Újságíró, majd általános iskolai tanár Déscichegyen. József Attila nyomában Désen c. tanulmánya (Korunk 1967/5) helytörténeti adatokkal egészítette ki József Attila eltűntnek hitt édesapja kalandos történetét. Fő kutatási területe az erdélyi magyar színjátszás hőskorának (1792-1821) vizsgálata. Az erdélyi városok egykorú magyar színházi előadásait összegezi Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei c. könyvében (1972), s ide kalauzol Déryné erdélyi színpadokon c. kötetében (1975) is, korabeli dokumentumokat hasznosítva. (A szócikkből törölve:) 1977 óta a Magyar Színházi Intézet tudományos főmunkatársa Budapesten, ahol a kassai 183031-es Nemzeti Játékszíni Tudósítások fellelt számait hasonmás kiadásban jelentette meg (1979). 1977 óta a Magyar Színházi Intézet tudományos főmunkatársa Budapesten.



Enyedi Sándor (Dés, 1938. jan. 1.) – színháztörténész. Szamosújváron végezte a középiskolát, Kolozsvárt szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet. 1960–63 között az Előre, majd az Igazság újságírója, 1963–1976 között általános iskolai tanár Déscichegyen. 1977-től ’86-ig a budapesti Magyar Színházi Intézet, jad 1996-os nyugdíjba vonulásáig a Magyarságkutató Intézet munkatársa, majd ennek jogutódjánál, a Közép-Európai Intézetnél tudományos főmunkatárs.

József Attila nyomában Désen c. tanulmánya (Korunk 1967/5) helytörténeti adatokkal egészítette ki József Attila eltűntnek hitt édesapja kalandos történetét. Fő kutatási területe az erdélyi magyar színjátszás hőskorának (1792–1821) vizsgálata. Az erdélyi városok egykorú magyar színházi előadásait összegezi Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei c. könyvében (1972), s ide kalauzol Déryné erdélyi színpadokon c. kötetében (1975) is, korabeli dokumentumokat hasznosítva. A Magyar Színházi Intézet tudományos főmunkatársaként a kassai 183031-es Nemzeti Játékszíni Tudósítások fellelt számait hasonmás kiadásban jelentette meg (1979).

Írói álnevei: Dézsi Zoltán, Dézsi Sándor

 

 

Munkái

Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei 1792–1821. (Buk., 1972.); Déryné erdélyi színpadokon (Buk., 1975.); Öt év a kétszázból. A kolozsvári Magyar Színház története 1944 és 1949 között (Bp., 1991.); Tegnapelőttől tegnapig (művelődés történeti tanulmányok. Kv., 1998.); Rivalda nélkül. A határon túli magyar színjátszás kislexikona (Bp., 1999.); Az ember tragédiája bemutatói. I. Az ősbemutatótól Triannonig (Bp., 2002.); Színészek, színházak, városok. A határon túli magyar színházművészet kislexikona (Bp.–Kv., 2005.); Az ember tragédiája bemutatói. Az első hatvan év (Bp., 2005.); Henrik Ibsen drámái magyar színpadokon (Bp., 2014.)

 

Gyűjteményes kötetekben

Kótsi Patkó János szerepei. In: Régi és az új Theatrum históriája és egyéb írások (Buk., 1973. 191–212.); Paulay Ede szerepei. In: Paulay Ede írásaiból (Budapest, 1988. 383–476.);

 

Szerkesztés

Nemzeti Játékszíni Tudósítás (s. a. r., tanulmány. Bp., 1979.); Id. Wesselényi Miklós színházi levelezése (ősszeáll., bev., jegyz. Bp., 1983.); Aranka György erdélyi társaságai (vál., bev., jegyz. Bp., 1988.); A Tragédia a színpadon. 125 év (bibliográfia. Bp., 2008.)