Erdélyi Gazdasági Egyesület

oldal nyomtatása Share

Erdélyi Gazdasági Egyesület rövidítve *EGE mezőgazdasági szakismereteket terjesztő, jogi személyiséggel bíró társadalmi szervezet. Eredeti nevébe 1939. máj. 21-én kormányhatósági intézkedésre bevette a nemzetiségi jelzőt, utána *Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület, rövidítve *EMGE. A bécsi diktátum után 1944-ig két szervezettel működött: Dél-Erdélyben Nagyenyed központtal, Észak-Erdélyben továbbra is Kolozsvár központtal.

Alapítójaként Teleki Domokost kell tekinteni, aki 1844. jan. 4-én felhívással fordult *Erdély birtokosaihoz egy gazdasági egyesület megalakítása érdekében. 1844. márc. 4-én meg is alakult az *EGE, melynek első alapszabálya kimondja, hogy célja: "...idővel honunknak oly annyira alant álló gazdaságát egész kiterjedésében mozdítani elő...", azonban "...egyelőre munkálkodását csak a szorosabb értelembe vett földmíveléssel és ezzel szoros kapcsolatban lévő marhatenyésztéssel kívánja kezdeni". Később az alapszabályt többször módosították, de mindenik szerint az egylet fő célja a mezőgazdaság haladását népnevelő munkával, tudományterjesztéssel, korszerű gépek és berendezések megismertetésével és elterjesztésével, nemesített vetőmagvak és tenyészállatok juttatásával, mezőgazdasági szakirodalommal, könyv- és folyóiratkiadással, tanfolyamokkal, előadásokkal szolgálni. 105 éves fennállása alatt tíz elnök vezette, köztük *Mikó Imre (1854-76), Jósika Gábor (1916-31), Bethlen György (1931-36), *Szász Pál (1936-42 és 1945-47; Dél-Erdélyben 1942-44) és Teleki Béla (1942-44). Alapításától 1936. ápr. 6-ig nincsenek falusi szervezetei, s taglétszáma is csak néhány száz; ettől kezdve majd minden *erdélyi megyében kirendeltségei, ill. gazdaválasztmányai és falvakon gazdakörei létesülnek. Lényeges demokratizálódás 1936-ban következett be, amikor *Szász Pált elnöknek választva a földbirtokos arisztokrácia igényeivel szemben a kisgazdák tömeges érdekvédelme került érvényre, s az *EGE "népi szervezetté" válik. A felszabadulás után az *EMGE az MNSZ irányításával folytatta munkáját, s bekapcsolódott a szocialista mezőgazdaságra való áttérés előkészítésébe. Az *Erdélyi Gazda az egyesület szaklapja 1944 őszén 70 000 példányban jelent meg, 1947-ben a gazdaköri tagok száma elérte a 150 000-et.

Az ~ tevékenységének legjelentősebb mozzanatai 1919 előtt: a kolozsmonostori Gazdasági Tanintézet (a jelenlegi kolozsvári Dr. Petru Groza Mezőgazdasági Főiskola) felállításának kezdeményezése (1869-ben nyitotta meg kapuit); az *Erdélyi Gazda c. folyóirat kiadása; állatkiállítások és terménykiállítások; tanulmányi kirándulások, ekeversenyek, fogatversenyek, gépbemutatók; az 1891-ben nyílt algyógyi, majd az 1906-ban nyílt tordai földmívesiskolák kezdeményezése; könyvkiadói tevékenysége nemcsak magyar, hanem román, német és szlovák nyelven is jelentős. 1936 után az *Erdélyi Gazda külön jogi melléklettel bővül, 1939-ben pedig az ~ rövid ideig kisállattenyésztési szakfolyóiratot ad ki *Kisállattenyésztő címen. Az *EGE kiadványai között fontos helyet foglalt el a naptár, a falusi földmíves lakosság legnépszerűbb olvasmánya. A múlt században Az *Erdélyi Gazda Tárcza Naptára még csak az *Erdélyi Gazda ingyenes mellékleteként jelenik meg, 1922 és 1937 között azonban Az *Erdélyi Gazdák Zsebnaptára, majd 1938-tól 1947-ig az Erdélyi Gazda Naptára már több száz lapnyi terjedelemben jut el az olvasókhoz. A naptárban jelentős szerephez jutott a szépirodalom is, komoly feladatot teljesített a földmíves lakosság irodalmi ízlésének alakításában.

A mezőgazdasági tömegoktatás érdekében az *EGE 1936 és 1947 között több mint 400 téli gazdasági tanfolyamot és számos szaktanfolyamot szervezett.

A nevelőmunkának és az *erdélyi mezőgazdálkodásnak hasznára váltak az ~ szakmai jellegű akciói és a saját kiadásában megjelent népszerű mezőgazdasági füzetek (Az *EGE Könyvkiadó Vállalata Füzetei, Kv. 1926-1939), köztük Nagy Endre, Páter Béla, *Szeghő Dénes és Török Bálint munkái. 1926 és 1939 között 72 ilyen kiadványt tartunk nyilván. A taglétszám és a feladatok növekedésével arányosan terebélyesedett főként 1936 után a szervezeti hálózat is. 1944 után az ~ négy éven át folytatta munkáját, s Az *EMGE Gazdasági Könyvtára c. alatt még 1948-ban is jelent meg szakkiadványa (Grecu Serafim és Nagy Miklós: Az édescirok termesztése és feldolgozása). Az MNSZ segítségével végrehajtott államosítás és a szocialista rendszerre való áttérés során az ~ hagyománya és öröksége értékesen járult hozzá a mezőgazdasági szövetkezetek magasabb szintű és gyorsabb kialakulásához.

(N. M.)