Erdélyi Irodalmi Társaság

oldal nyomtatása Share

Erdélyi Irodalmi Társaság, rövidítve EIT Bartha Miklós és *Petelei István kezdeményezésére 1888-ban alakult Kuun Géza elnökletével Kolozsvárt, célul tűzve ki az *erdélyi magyar irodalmi törekvések pártfogását. Az elnevezést *Petelei István javasolta, s ezt csak 1923-ban változtatták meg, felvéve az *Erdélyi Magyar Irodalmi Társaság nevet. 1905-től 1934-ig Dózsa Endre, majd *Kemény János az elnöke. Fölépítése akadémikus jellegű volt, legfeljebb 60 tagja lehetett, akik a havonkénti rendszeres fölolvasásokon ismertették munkáikat. Az ~, valamint szépirodalmi és kritikai folyóirata, az *Erdélyi Lapok (1908-13) Petelei irodalmi felfogásától lemaradva egy eszményítő népnemzeti epigon irodalom táptalaja lett még az I. világháborút megelőző időben.

Az ~ tevékenysége 1918 után szünetelt, az alapszabályok átdolgozása után azonban 1921-ben almanachot adott ki *Márki Sándor bevezetőjével, a Petőfi-centenáriumra megszervezte a fehéregyházi emlékünnepséget s kiadta Petőfi összes verseit (Kv. 1923), pályadíjat tűzött ki *Erdély történetének megírására (1925) és egyfelvonásos színdarabokra (1926), s a kultuszminisztérium anyagi támogatásával román költőkből magyar műfordítás-antológiát jelentetett meg Bitay Árpád, *Kádár Imre és Kristóf György szerkesztésében (1928); érdeme a tudományszervezés terén, hogy az *Erdélyi Múzeum-Egyesület működésének szünetelése időszakában megújította és kiadta az *Erdélyi Tudományos Füzeteket (1926-29); Arany János emlékezetére színházi ünnepséget rendezett Kolozsvárt (1932), s versenydíjakat tűzött ki a nagyobb *erdélyi városok írói közt zajló "irodalmi olimpiászok" győztesei számára. Csak a 20-as évek közepétől engedett merev akadémizmusából, s több haladó polgári írót tagjává választott. Megpróbálkozott részt vállalni az *erdélyi magyar irodalmi és művészeti élet újjászervezéséből is lapja, a Borbély István, majd György Lajos szerkesztésében kiadott *Erdélyi Irodalmi Szemle (1924-29) útján.

Újjászervezésére és szellemének felfrissítésére a Helikon íróközösség többször is kísérletet tett, s *Kemény János elnökké választása (1937) után a tagállomány is fiatalabbakkal frissült fel, mindez azonban nem járt fordulattal, s az ~ egészen a 40-es évekig a kibontakozó új irodalmi áramlatokkal szemben a konzervativizmus bástyája maradt.

(K. Á.)

Gyalui Farkas: Az E. M. I. T. ötven éve. Kv. 1939. Szentimrei Jenő: A jubiláló E. M. I. T. *Korunk 1940/1. Ligeti Ernő: Súly alatt a pálma. Kv. 1942. 122-24. Engel Károly: Az E. I. T. irományaiból. NyIrK 1967/2; uő: Egy kiadás története. *Utunk 1973/30. Varró János: A romániai magyar irodalom előzményei. *Igaz Szó 1968/1. HLev II. 91-95, 189, 349-50, 433.