Erdélyi Magyar Szó

oldal nyomtatása Share

Erdélyi Magyar Szó politikai hetilap Kolozsvárt 1939 júniusa és 1940 júniusa között, *Szabó Árpád szerkesztésében, *Bányai László irányítása alatt. A királyi diktatúra körülményei között a feloszlatott MADOSZ politikai vonalát követte: harcolt a demokratikus rendszer megteremtéséért, a román-magyar *testvériség gondolatának tudatosításáért, a dolgozók jogaiért és a nemzetiségi elnyomás ellen. Rendszeresen közölt irodalmi anyagot a haladó magyar íróktól. Belső munkatársai között van *Méliusz József és Vincze János, dolgozik a lapban Balogh Edgár, Csehi Gyula, Gáll Ernő, Jordáky Lajos, Józsa Béla, Nonn György, Kovács Katona Jenő, Nagy István. Az irodalomból sok Petőfi-verset közöl, és közvetíti az olvasókhoz József Attila, Illyés Gyula és Móricz Zsigmond írásait. A szerkesztőség megrendezi a *Népi *Toll Versenyét. Itt indul el írói útjára Bonczos István, itt közli első írását Kovács István, a mai munkás-emlékíró. A lap szervezi meg 1939. dec. 31-én az *erdélyi magyar munkások, parasztok és értelmiségiek népi találkozóját, vállalva és átmentve a *Vásárhelyi Találkozó demokratikus tételeit olyan viszonyok közt, amikor a növekvő fasizálódás nyomására a fiatal értelmiség s az írók egy része elkerüli az együttműködést a dolgozók radikális képviseletével.

Az ~ szellemi irányát az 1. szám vezércikke így fogalmazta meg: "Erdély a magyar népi műveltség s a vele egy tőből fakadó magyar szabadságtudat átmentője századokon át, a nyugati haladó gondolat őrállomása, de bástya a nyugat felől jövő hatalmi törekvésekkel szemben. *Erdély az ébredő román nemzeti öntudat és *egység bölcsője is s az *erdélyi magyar haladó szellem már a reformáció hajnalán segítő társa annak. Az *erdélyi közös népi sorstudat ma sem tehet mást, mint termékeny kölcsönhatással éleszteni egymásban az együvétartozás, a közös ellenállás tudatát minden újabb megpróbáltatással szemben. Az egymásra utalt kis népek közötti ellentétek kiélezése helyett úttörővé válni a közös kibontakozáshoz."

(J. L.)

Bányai László: Közös sors testvéri hagyományok. 1973. 306-309. Málnási Ferenc: Az E. M. Sz. egy esztendeje. *Korunk 1978/12.