Erdélyi Szemle

oldal nyomtatása Share

Erdélyi *Szemle szépirodalmi folyóirat Kolozsvárt 1915 és 1944 között. Egy eredetileg 1913-ban *Szemle címmel indult lap folytatásaként 1915-től *Szemle">*Kolozsvári *Szemle címmel jelent meg; 1918 karácsonya és 1919 márciusa között szünetelt; 1921-24 között, 1928-ban és 1938 második felében újra *Szemle címmel, közben 1927 decemberében Krónikás Könyv, majd 1938 első felében Magyar Kisebbségi *Szemle címmel jelentkezik, társszerkesztők és szerkesztőbizottság mellett végig *Sütő Nagy László szerkesztésében. Az előzményeként szereplő folyóiratban az idősebb generációból *Kovács Dezső publikált, más városokból toborzott munkatársai: Juhász Gyula, Franyó Zoltán, Harsányi Zsolt, 1916-ban bekapcsolódott a szerkesztésébe *Bárd Oszkár és Tavaszy Sándor, ekkor szerzőgárdája is kibővült, s egyaránt teret kaptak a magyar és egyetemes irodalmi, művészettörténeti, társadalom- és természettudományos közlemények.

1919-től az ~ főmunkatársai közt van *Reményik Sándor, s megjelennek benne Áprily Lajos, Berde Mária, Franyó Zoltán, Kádár Imre, Kós Károly, Makkai Sándor, Nyírő József, Olosz Lajos, Sipos Domokos, Szentimrei Jenő, *Szombati-Szabó István versei, elbeszélései. A lap úttörő módon könyvkiadásra is vállalkozik: megjelenteti *Reményik Sándor Rilke-fordításait (1919), s Erdélyi Évkönyv címen szerény gyűjteményt ad ki szerzőinek munkáiból (1920). Részben munkatársi gárdájából verbuválódott, a lap évfolyamszámozását folytatva, a *Pásztortűz, de 1921 januárjától *Sütő Nagy László újrakezdett évfolyamjelzéssel, változó alcímmel, rendszertelen időközökben ismét megjelenteti lapját. Most már mint a szélesebb olvasórétegek felé tájékozódó "irodalmi, művészeti, közéleti figyelő" lép fel. 1933-tól "Az Erdélyi *Szemle Munkatársainak és Barátainak Irodalmi, Tudományos, Művészeti és Közművelődési Egyesülete" (rövidítve *ESZME) megalakításával történik kísérlet felelevenítésére, de eredeti jelentőségét így sem nyeri vissza.

1944 márciusában a szerkesztőség Kossuth Lajos halála félszázados évfordulójának megünneplésére készült; az ünnepi szám megjelenését a német katonai megszálláskor a cenzúra megakadályozta, s nem sokkal később a lap megszűnt.

Sütő-Nagy László: Az E. Sz. történetéből. Irodalomtörténeti Közlemények, Bp. 1971/4. Szekernyés János: Romániai magyar családi képeslapok. *Korunk Évkönyv 1974. 288-89.