Erdélyi Tudományos Füzetek

oldal nyomtatása Share

Erdélyi Tudományos Füzetek rövidítve ETF György Lajos szerkesztésében Kolozsvárott 1926-29 közt az Erdélyi Irodalmi Szemle, majd 1930-tól, a 22. számtól az EME kiadásában megjelent sorozat. 1930-tól túlnyomórészt az *Erdélyi Múzeum folyóirataiban közreadott tanulmányokat tartalmazta s a tudományágak erdélyi magyar művelőinek munkásságát juttatta el az érdeklődő olvasókhoz. A tudományos életünk és közművelődésünk számára egyaránt nagy jelentőségű sorozat 1. száma *Rass Károly Reményik Sándor (Kv. 1926), az utolsó, 208. Szabó T. Attila Erdélyi népi mesterek és tisztségviselők a XVI-XIX-ik századból (Kv. 1947) c. tanulmánya. Az ~ széles skálája felölelte az egykorú romániai magyar önismeret jogi, nyelv- és helytörténeti, néprajzi, régészeti, történeti, műemlékvédelmi és személyiségrajzi, szociológiai, irodalmi, sajtótörténeti és bibliográfiai, nemkülönben román-magyar kapcsolattörténeti tárgykörét. Aránylag kis helyet foglal el a bölcselet, így *Tavaszy Sándor Kierkegaard dán idealista filozófus gondolkozásával, majd a lét és valóság problémájával foglalkozik, Varga Béla pedig Az individualitás kérdése (ETF 46.) címen értekezik. Ritkán szerepelnek a természettudományok is: *Balogh Ernő az Erdélyi-medence felső mediterrán gipszeiben előforduló kvarcról, Nyárády E. Gyula Kolozsvár környékének mocsárvilágáról ír.

A jogi szakirodalomból *Balogh Artúr székely önkormányzati és a Nemzetek Szövetsége történetéről szóló tanulmányai, valamint Mikó Imrének a törvényhozói összeférhetetlenségről s az államnyelvről írt dolgozatai említendők. Sokkal bővebb a nyelv- és helytörténeti anyag: Szabó T. Attila a Közép-Szamos vidék, Nagyenyed, Zilah, Szásznyíres, Dés, Bábony helynév- és településtörténetével nyitja meg a honi népiségtudomány új útját, s jelentősek a néprajzi közlések is, így *Makkai Endre és Nagy Ödön munkája, az Adatok téli néphagyományaink ismeretéhez (ETF 103.), Balogh Ödön néprajzi jegyzetei a csügési magyarokról s Nagy Jenő magyarvalkói feldolgozásai. A régészeti anyagból kiemelkednek *Ferenczi István megfigyelései a limes dacicus északnyugati szakaszán, s eredetiségével feltűnt Méri István Középkori temetőink féltárásmódjáról c. szaktanulmánya (ETF 175.). A székelyek eredetével *Karácsonyi János és Asztalos Miklós, a moldvai csángókkal néprajzi és történeti szempontból *Bitay Árpád, Csűry Bálint, *Mikecs László és Veress Endre foglalkozik.

Különösen jelentős az ~ művészet- és műemléktörténeti anyaga. K. Sebestyén József a brassói Fekete-templom Mátyás kori címereivel és a Cenk hegyi Brasovia várral ismertet meg, *Bíró József a Bánffyak kolozsvári palotáját és bonchidai kastélyát mutatja be, Balogh Jolán Márton és György kolozsvári szobrászok c. alatt (ETF 71.) a híres prágai Szent György-szobor mestereiről számol be, a kolozsvári Szent Mihály-templom történetét *Grandpierre Edit írja meg. *Herepei János és Szabó T. Attila Levéltári adatok faépítészetünk történetéhez c. alatt (ETF 107.) fatemplomok és haranglábak, majd Szabó T. Attila ugyanezen mű II. kötetében székelykapuk és fazárak keletkezését magyarázza. *Entz Géza a dési ref. templomot dolgozza fel művészettörténetileg.

Értékesek az ~ történeti személyiségrajzai: Veress Endre gróf Kemény József történészről és a történetíró Báthory István lengyel királyról írt monográfiái, id. Kántor Lajos rajza Wass Otíliáról, az EME jótevőjéről, György Lajos Dr. *Bitay Árpád életrajzi adatai és tudományos munkássága c. műve (ETF 100.), ugyancsak az ő tollából Dr. *Rajka László élete és tudományos munkássága (ETF 110.), a zenetörténész Lakatos István A muzsikus-Ruzitskák Erdélyben c. értekezése (ETF 111.), Nagy Géza dolgozata Geleji Katona István személyiségéről vagy a Bíró Vencelé gr. Batthyány Ignácról, a gyulafehérvári könyvtáralapítóról megannyi életrajzi forrásmű.

A hazai magyar faluszociológia kezdeteit *Venczel József A falumunka és az erdélyi falumunka-mozgalom (ETF 78.) és Szabó T. Attila A transylvan magyar társadalomkutatás (ETF 97.) c. munkái jelzik, utalásokkal a Gusti-féle monografikus iskolával való kapcsolatokra. Az irodalmi anyagból *Gál Kelemen munkája, a Brassai küzdelmei a magyartalanságok ellen (ETF 10.) s Gyalui Farkasé, A Döbrentei-pályázat és a Bánk bán (ETF 32.) emelkedik ki. Példamutató két sajtótörténeti úttörés: Hofbauer Lászlótól Az Erdélyi Híradó története (ETF 43.) és Kristóf Györgytől Az erdélyi magyar vidéki *hírlapirodalom története a kiegyezésig (ETF 109.).

Fontos láncolatot alkotott az ETF sorozatban Románia magyar irodalmának rendszeres számbavétele. György Lajos eredetileg már 1919-től 1924-ig kiadott erdélyi magyar irodalmi bibliográfiáját 1925-ben az ~ keretében folytatta, s ez a munka 1933-ig Ferenczi Miklós, ugyanettől az évtől társként, majd 1934-től egyedül Valentiny Antal, végül 1940-42-ben Nagyenyedről, Dél-Erdélyre korlátozva *Vita Zsigmond tollából jutott tovább (*bibliográfia).

Az egyik szerző jeles román történész, Vasile Pârvan (A dákok Trójában, ETF 2.); román-magyar kapcsolatra utal id. Kántor Lajos Párhuzam az *Erdélyi Múzeum-Egyesület és az Astra megalakulásában és korai működésében c. munkája (ETF 116.).

(K. Á.)

A szerkesztő (Szabó T. Attila): A hatvanadik kötet és a kétszázadik szám. *Erdélyi Múzeum 1946/1-4. Dávid Gyula: A romániai magyar könyvkiadás első két évtizede. *Korunk 1978/12.