Fábián Ernő (1981 • 2014)

oldal nyomtatása Share

Fábián Ernő (Kovászna, 1934. okt. 12.) közíró, kritikus. Sepsiszentgyörgyi középiskolai tanulmányok után a Bolyai Tudományegyetemen szerzett történelem-filozófia szakos képesítést (1956). Illyefalván kezdte tanári pályáját, 1960 óta szülővárosában tanít. A *Korunk hasábjain közölt tanulmányokat az ismerethalmozás és önálló gondolkodás helyes arányairól (1969) s a vidéki értelmiségről (1971); ifjúsági sikermodelleket állított fel (1972); A hitvitázó ideológiája c. tanulmánya (*Korunk 1979/6) új, elfogulatlan képet ad Szabó Dezső személyiségéről. Tájékoztató írásait, könyvelemzéseit, világirodalmi szemléit közli az Igaz Szó, A Hét, Tanügyi Újság, Megyei Tükör és a szegedi Tiszatáj. Vidéki helytállás és korszerű *művelődés egyeztetését hirdeti, a nemzetiségi kérdés társadalomelméleti megközelítése, az etnikai tudat szociológiája foglalkoztatja. A Látóhatár (Kv. 1973) c. filozófiai-ideológiai antológiában az "eszközember" elemzésével szerepel. Önálló kötetei: az Apáczai Csere János (Kv. 1975) az eddigi kutatások eredményeit összegező világos pályaképen túl különösen a Magyar Encyclopaedia filozófiai vonatkozásait elemzi, új kötete: Az ember szabad lehet. Eötvös József eszmevilága (Kismonográfia, Kv. 1980).

Szigeti József: Új Apáczai-monográfia. *Korunk 1976/3. Imreh István: Tanító élet alkotó élet. *Utunk 1976/43.



Fábián Ernő (Kovászna, 1934. okt. 12. – 2001.  Kovászna) – közíró, kritikus. Sepsiszentgyörgyi középiskolai tanulmányok után a Bolyai Tudományegyetemen szerzett történelem-filozófia szakos képesítést (1956). Illyefalván kezdte tanári pályáját, itt 1956−1959 között az általános iskola igazgatója is volt. Egyházi esküvője miatt ekkor leváltották és Lisznyóra helyezték. 1960-ban az akkor létesített kovásznai líceumba került, ennek igazgatója lett, egyike a Kovászna megye létrehozása után Király Károly körül tömörült elkötelezett helyi értelmiségnek. Tanártársával, Zsuffa Zoltánnal iskolájuk országos szinten is kiemelkedő eredményeket ért el, amiért 1969-ben Munkaérdemrenddel tüntették ki, s beválasztották a Kovászna városi pártbizottságba is. 1971-ben indoklás nélkül leváltották, ettől kezdve azonban nyugdíjazásáig tovább tanított iskolájában.  1975-ben a Babeş−Bo­lyai Tudományegyetemen filozófiából doktorátusra jelentkezett, témája: A társadalmi struktúra dinamikája és az etnikai kapcsolatok. Az 1979-ben elkészült dolgozat megvédése azonban az időközben megmerevedő ideológiai követelmények, majd a szerzőnek A példaadás erkölcse  c. könyve letiltása és a Limes-körben vállalt szerepe miatt nem került sor, a diktatúra bukása után pedig már maga érezte azt meghaladottnak. A diktatúra bukása után egy ideig közéleti szerepet is vállal: a kovásznai RMDSZ és a Nemzeti Megmentési Front Kovászna megyei szervezetének elnöke, a megyei RMDSZ alelnöke, az országos RMDSZ Tanácsadó Testületének tagja, az első parlamenti választáson neve mint szenátorjelölté is felmerül, de aztán visszavonul az aktív politizálástól, a  nemzetiségi jogok problé­ma­körében közölt cikkeivel, tanulmányaival próbál hatni az eseményekre.

1968-tól a Megyei Tükörben kezdett közölni, itt jelent meg többek között Villáminterjú Németh Lászlóval c. írása (1970. febr. 21), amely az eszmeredszerére nagy hatással lévő gondolkodóval való találkozásának első nyilvános tanúsága. Ezekkel párhuzamosan a Korunk hasábjain közölt tanulmányokat az ismerethalmozás és önálló gondolkodás helyes arányairól (1969) s a vidéki értelmiségről (1971), ifjúsági és sikermodelleket állított fel (1972), A hitvitázó ideológiája c. tanulmánya (Korunk, 1979/6.) új, elfogulatlan képet ad Szabó Dezső személyiségéről. Tájékoztató írásait, könyvelemzéseit, világirodalmi szemléit közli az Igaz Szó, A Hét, Tanügyi Újság, Megyei Tükör és a szegedi Tiszatáj. Vidéki helytállás és korszerű művelődés egységét hirdeti, a nemzetiségi kérdés társadalomelméleti megközelítése, az etnikai tudat szociológiája foglalkoztatja. A Látóhatár (Kv. 1973) c. filozófiai-ideológiai antológiában az „eszközember” elemzésével szerepel. 1989 után a Korunkban, Helikonban, Európai Időben, Magyar Kisebbségben, a Magyar Naplóban, a Hitelben jelennek meg tanulmányai.

Megalapítja és – amint maga írja: „a transzilván eszmeiség érvényesítésére” − szerkeszti 1990−1993 között a Kovásznán kiadott Ige c. folyóiratot, 1995−1997-ben a Magyar Kisebbség külső mun­ka­társainak névsorában  szerepel.

1993-ban és 1994-ben elnyerte A Hét nívódíját. Kovásznán felavatott emléktáblájának plakettje Vetró András műve.

 

Önálló kötetei: az Apáczai Csere János (Kv. 1975); Az ember szabad lehet. Eötvös József eszmevilága (Kismonoráfia, Kv. 1980). A tudatosság fokozatai. Tanulmányok. Buk, 1983. – A példaadás erkölcse. Tanulmányok. Buk. 1984. (újrakiadás: Kv. 2004.) – Kovászna . Városismertető (Benkő Gyulával). Sepsiszentgyörgy, 1995. - Egy polgártárs a kuckóból. Esszék, pamfletek. Sepsiszentgyörgy, 1997. = Kaláka könyvek. – Az élet értelme. Madách filozófiája. Uo. 1997. – A megmaradás parancsolatai. Esszé az erdélyiségről, mint politikai entitásról. Bp. 1999. – Görbe fából nem lesz egyenes. A marxi-lenini kisebbségpolitika elméletének és gyakorlatának színeváltozásai. (Szerk., jegyz. Vincze Gábor.) Csíkszereda-Sepsiszentgyörgy, 2001. – Naplójegyzetek. 19801990. (Bev., szerk. Bárdi Nándor és Filep Tamás Gusztáv, előszó Németh Zsolt.) Kv., 2010.

Gondozásában és bevezető tanulmányával jelent meg Németh László Pedagógiai írások  (Buk. 1980 = Téka), illetve Balogh Artúr Jogállam és kisebbség (Buk.- Kv. 1997 = Téka) c. kötete

Társszerkesztője volt (Gazda Józseffel és Gazdáné Olosz Ellával) A Körösi csoma Sándor Emlékkönyvnek (Kovászna-Csomakörös, 1992, 1993).

 

Irodalom

Szigeti József: Új Apáczai-monográfia. Korunk, 1976/3. – Imreh István: Tanító élet – alkotó élet. Utunk, 1976/43. – Vekerdi László: Apáczai „itt-léte”. Tiszatáj, 1976/5. −  Gáll Ernő: Modern fogalomtár – mai értelmű múltvallatás. Utunk, 1983/10. – Szász János: A tudatosság fokozatai. A Hét, 1983/7. −  Pomogáts Béla: A tudatosság fokozatai. Hungarológiai Értesítő, 1984/3-4. – uő: A példaadás erkölcse. Irodalomtörténeti Közlemények, 1986/4. – Vers Ildikó: A tudatosság fokozatai. Alföld, 1985/3. −  Bárdi Nándor: A példaadás tudatossága. I-II. Aetas, 1987/1., 2. – Egy européer az Isten háta mögött. Bellavics István beszélget F. E-vel. Aetas, 1988/2. − Fábián Ernő műveinek bibliográfiája. Aetas, 1988/2. –  „A nacionalista ideológia kritikája foglalkoztat”. Iochom István beszélget F. E-vel. Háromszék, 1990. dec. 11. – Nemzet, nemzeti kisebbség, önazonosság. Beke György beszélget F. E-vel. Forrás, 1991/9. – Borcsa János: F. E. a tanú és kritikus. Korunk, 2001/5. – Lászlóffy Aladár: Az ősz halottai (Nagy Kálmán, Szilágyi Domokos, Fábián Ernő). Helikon, 2001/20. −  In memoriam F. E. (Fábián Ernőné Kovács Márta szerk.) Kv. 2004.  −  Dimény H. Árpád: F. E. nemzeti liberalizmusa ma is iránytű. Székely Hírmondó, 2010. nov. 13−19. − Bíró Béla: F. E. korszerűsége. Pro Minoritate, 2011/1. − Borcsa János: F. E. naplója a diktatúrából – a szabad gondolkodás foglalata.Székelyföld, 2011/5. − Zelei Miklós: A magyar mint idegen. Limes, 2011/ 2.