Fábián Sándor (1981 • 2014)

oldal nyomtatása Share

Fábián Sándor (Nagyszalonta, 1937. jún. 16.) költő. ~ Imre bátyja. Tanulmányait a nagyváradi klasszikus líceumban és a marosvásárhelyi OGYI-ban végezte. 1962 és 1966 között Sarmaságon bányaorvos, 1966 őszétől Nagyváradon üzemorvos. Orvosi és emberi hivatástudattól áthatott verseivel tűnt fel a 60-as évek elején. Tóth Árpádon iskolázott költői képekben a dolgos hétköznapokat, a tudatosan vállalt, derűs jövőt hitelesen szólaltatta meg Nehéz szépség c. Forrás-kötetében (Tóth István előszavával, 1964). Verstémáinak, metaforáinak valósághátterét orvosi élményei jelentik, legjobb költeményeiben a már-már riporteri jelenítést sikerül lírába oldania, általános emberi jelentéssé emelnie. Gyermekverseket is ír, humoros karcolataival az *Utunk "Humorú Tükör" rovatának munkatársa.

Újabb verskötetei: A földhöz tartozom (1967); Több kék (Kv. 1972); Nyármadár (Kv. 1976); A piros labda pettyei (verses mesék óvodásoknak, 1979).

Kiss Jenő: Néhány szó egy versről. *Igaz Szó 1961/2. Kántor Lajos: Gyógyítás és ihlet. *Utunk 1962/13. Szilágyi Domokos: Szabálytalan *kritika két fiatalról. *Igaz Szó

1964/9. K. Jakab Antal: Új sematizmus felé? *Utunk 1967/31. Márki Zoltán: Az ihlet forrásai. *Igaz Szó 1967/11; uő: Fehér szavak. *A Hét 1976/32. Szőcs István: Költészeti eszmény a gyakorlatban. *Előre 1972. aug. 12. Molnos Lajos: Nyármadár. *Utunk 1977/29.

ASZT: Interjú és versek. LM 471, 604, 612. F. S. írói pályájáról. LM 1325.



Fábián Sándor (Nagyszalonta, 1937. jún. 16.) – orvos, költő. ~ Imre bátyja. Tanulmányait a nagyváradi líceumban és a marosvásárhelyi OGYI-ban végezte. 1961-62-ben körorvos Uzdiszentpéteren, majd 1962 és 1966 között Sarmaságon bányaorvos, 1966 őszétől Nagyváradon üzemorvos.

Orvosi és emberi hivatástudattól áthatott verseivel tűnt fel a 60-as évek elején. Tóth Árpádon iskolázott költői képekben a dolgos hétköznapokat, a tudatosan vállalt, derűs jövőt hitelesen szólaltatta meg Nehéz szépség c. Forrás-kötetében (Tóth István előszavával, 1964). Verstémáinak, metaforáinak valósághátterét orvosi élményei jelentik, legjobb költeményeiben a már-már riporteri jelenítést sikerül lírába oldania, általános emberi jelentéssé emelnie. Gyermekverseket is ír, humoros karcolataival az Utunk Humorú Tükör rovatának munkatársa. 1990–96 között a Kelet–Nyugat folyóirat versrovatának szerkesztője. 2007-ben sorozatot közöl az Erdélyi Riportban, memoár-sorozata jelenik meg a Várad c. folyóiratban. Az Ady Endre Irodalmi Kör tagja.

 

Önálló kötetei

Nehéz szépség (Buk. 1964); A Földhöz tartozom (Buk. 1967); Több kék (Kv. 1972); Nyármadár (Kv. 1976); A piros labda pettyei. Verses mesék óvodásoknak (Buk. 1979); Tizenötsorosok (Kv. 1981); Vörös csuklyában. Szamizdat kiadvány (Kecsmetion, 1987); Az idő hintói (Bp. 1998)

 

Gyűjteményes kötetben

Gyakorlótér. Széphalom könyvműhely antológia (Bp. 1989)

 

Irodalom

Kiss Jenő: Néhány szó egy versről. Igaz Szó 1961/2. Kántor Lajos: Gyógyítás és ihlet. Utunk 1962/13. Szilágyi Domokos: Szabálytalan kritika két fiatalról. Igaz Szó 1964/9. K. Jakab Antal: Új sematizmus felé? Utunk 1967/31. Márki Zoltán: Az ihlet forrásai. Igaz Szó 1967/11; uő: Fehér szavak. A Hét 1976/32. Szőcs István: Költészeti eszmény a gyakorlatban. Előre 1972. aug. 12. Molnos Lajos: Nyármadár. Utunk 1977/29.

 

ASZT: Interjú és versek. LM 471, 604, 612. F. S. írói pályájáról. LM 1325.