Fáklya

oldal nyomtatása Share

Fáklya 1. Az Erdélyi és Bánáti Alkalmazottak Szövetségének hivatalos lapja Kolozsvárt 1920-ban. Felelős szerkesztő Tiron Albani. Azonos szöveggel jelent meg magyar, román és német nyelven. Szakmai kérdésekkel foglalkozott, cikkeket közölt a szocialista művelődési mozgalmakról. Csak 1. száma (1920. jún. 6.) ismeretes.

2. Kolozsvárt 1920 decemberétől a Romániai Szocialista Párt magyar nyelvű hivatalos lapja; 1921. máj. 25-től a KRP magyar nyelvű központi lapja. Felelős szerkesztője Russ György. A munkásmozgalom közleményei és hírei mellett gazdag az ideológiai és szocialista művelődési anyaga. A munkásmozgalmon belül a III. Internacionálé mellett foglalt állást. Tanulmányt közölt Lukács Györgytől az illegalitás és legalitás kérdéséről, publicisztikai cikket Gábor Andortól, verseket Pártos Zoltántól és Keresztúry Sándortól, részletet Henri Barbusse Világosság c. regényéből és beszámolót *Tessitori Nóra szavalóestjéről. A lapot a hatóságok: betiltották.

3. Az RKP tartományi bizottságának hetilapjaként indult *Nagyváradon 1946. aug. 11-én, számozás szerint a *Csehi Gyula szerkesztésében már 1945. jan. 16-tól kiadott *Új Élet folytatásaként; 1947. máj. 19-től a párt Bihar megyei napilapja. Az első főszerkesztő *Robotos Imre, utóda Feleki Károly (1947-48), *Kovács János (1948), Varga Jenő (1949-53), Kis Imre (1954-56), *Lukács László (1957-68), Lakatos András (1969-74) és *Illés Ferenc 1974-től). Kezdettől fogva a lap belső munkatársa Gyárfás Endre, *Kovács János, *Simon Magda, Vajnovszky Kázmér. Amíg hetilap, különösen bő az irodalmi és művelődési anyaga: ideológiai cikkeket közöl Varga B. László, publicisztikát közöl Bárdos László, riportokat Ember György, filmkritikákat *Simon Magda és színházi kritikát *Robotos Imre tollából. Ady, József Attila, Zelk Zoltán, Lányi Sarolta, Gyárfás Endre, Rajcsányi Károly, Szüdy György versei mellett Nagy István, Hornyák József, Kovai Lőrinc elbeszéléseivel találkozunk hasábjain, a lap fordításokat közöl Szurkov és Aragon írásaiból.

Amikor átalakul napilappá, az iparfejlesztés és a mezőgazdaság szocialista átalakítása kerül előtérbe. Gazdag a riportanyaga. A 60-as évek végétől arculatában mind több helyet kap a tudomány, irodalom és művészet: heti rovatai az irodalmi jellegű "Látóhatár", a "Gazdasági figyelő" és a magazinszerű "Hétvége"; havonta jelentkezik az "Ifjúsági figyelő", az "Ember és életmód", a "Tudomány-technika" és a "Nőkről a nőknek" rovataival. Napilap-szakaszában közli Horváth Imre, Sütő András, Bajor Andor, Tóth István, Fábián Sándor, Bonczos István, *Gábor Ferenc verseit és prózai írásait, *Kovács János és Köteles Pál irodalomtörténeti és irodalompolitikai tanulmányait. A lapnál kiváló riportergárda alakult ki: *Implon Irén és *Nagy Béla szociográfiai indíttatású riportokkal, *Fábián Imre a folklórból merítő, Antal Ferenc, Kiss Sándor, Kovács Lajos és Pető Pál társadalmi és gazdaságpolitikai írásokkal szerepel. Publicistái közül *Papp Imre és *Tőke Csaba emelkedik ki. A művelődési és művészeti részben Boros Endre, Bölöni Sándor, Domokos Eszter, Messzer László, *Gy. Szabó Gyula irodalmi szintű tudósításokat közöl. A lap külön oldalakat szentelt Ady, Eminescu, Móricz Zsigmond, Iosif Vulcan, *Tabéry Géza és mások emlékének; fiatal költőket és prózaírókat (Máté Imre, Gittai István, Kőrössi P. József, Varga Gábor, Török Miklós) indít pályájukra, beszámol a *nagyváradi és nagyszalontai irodalmi körök tevékenységéről.

Bihari Napló címen 1970 decembere óta időszakonként önálló mellékletet ad ki. Eddig megjelent számai *Nagyvárad és Bihar megye gazdasági, társadalmi és művelődési életének keresztmetszetét adják. Kiemelkednek a helységrendezési, közéleti, ipargazdasági, képzőművészeti, előadóművészeti, néprajzi, oktatáspolitikai, turisztikai, legutóbb a "bihari emberről" szóló súlypontos számok.