Falvak Népe

oldal nyomtatása Share

Falvak Népe 1. Földművesek és falusi szegények hetilapja. Megjelent 1932. szept. 30-tól 1933. márc. 19-ig Kolozsvárt. Szerkesztette Demeter János. Az első, kommunista irányítás alatt álló nemzeti forradalmi irányzatú lap, amely szembefordult az *OMP politikájával, s ugyanakkor harcot folytatott a román burzsoá pártok nemzetiségelnyomó politikája ellen. Cikkeket közölt az úri magyar bankok lelkiismeretlen uzsoraüzérkedése, a csendőr- és adóterror, a nyugdíjasok nyomora s a börtönrendszer ellen, megírta a tanítók kálváriáját. Bár elsősorban a falu átalakuló gazdasági, társadalmi és politikai életében vállalt mozgósító szerepet, rendszeresen *jelent meg benne szépirodalmi anyag is: Ady, József Attila, Illyés Gyula, Erdélyi József, *Méliusz József verseit, *Tamási Áron s Gyökér István álnév alatt Nagy István több elbeszélését közölte. *Munkás és paraszt fiatalokat buzdított írásra, s támogatta irodalmi kísérleteiket. Utolsó számát elkobozták, s további megjelenését is betiltották.

(J. L.)

2. 1945. nov. 18-án indult újra Kolozsvárt a ~ az MNSZ kiadásában mint a romániai magyar földművesek lapja. Előbb félhavonként, majd 1948. szept. 10-től hetenként *jelent meg százezres példányszámban. Az új folyamot főszerkesztőként *Kacsó Sándor jegyzi, a szerkesztést az első években Asztalos István, *Horváth István és *Kós Balázs végzik. 1950-től *Sütő András a főszerkesztő, s Herédi Gusztáv, *Katona Szabó István és Román Viktor belső munkatárs. Bár, mint elődje, a falu közügyeit helyezi előtérbe, *jelentős szerepe volt az induló irodalmi életben is, olyannyira, hogy kezdetben minden szám megjelenése irodalmi eseménynek számított. Asztalos István, *Horváth István, Kacsó, Sütő nem csupán közügyi fogantatású írásokkal, hanem szépírókként is *jelen vannak hasábjain. Rendszeres külső munkatárs ebben az időben Balogh Edgár, Csehi Gyula, Gaál Gábor, Kiss Jenő, Kós Károly, Létay Lajos, Nagy István, Szentimrei Jenő, Tamás Gáspár. Tájékoztató történettudományi rovattal László Gyula *jelentkezik.

A megújhodott lap tevékeny szerepet vállalt a korszerű mezőgazdasági ismeretek terjesztésében, segítette a paraszti lakosság bekapcsolódását a demokratikus közigazgatásba, s utat tört a szövetkezeti gondolatnak, ébren tartva a *munkássággal való összefogás eszméjét. *Kós Balázs érdeme, hogy széles fronton sikerült bevonni a munkába az agrárszakírókat is: Antal Dániel, Bikfalvy Ferenc, Kozán Imre, Kőnig Miklós, *Mezei Sándor, Mózes Pál, *Nagy Miklós, Opra Pál, Pap István, Szeghő Dénes, Szövérdi Ferenc, *Veress István szakcikkei tűnnek fel a lapban, legtöbbjük a 70-es években is munkatárs. Sok történt a népi műveltség értékeinek tudatosításáért, valamint a magyar irodalmi műveltség terjesztéséért, s fordítások közlésével román írók munkái is szélesebb körökben váltak hozzáférhetővé.

1951 júniusában a szerkesztőség Bukarestbe költözött, s a lap 1952. júl. 1. óta Falvak Dolgozó Népe címmel *jelenik meg. Az 50-es években főleg a mezőgazdaság szocialista átalakításának problémáival foglalkozott. Főszerkesztője 1954-ig *Sütő András, utána Kahána Sámuel, Mag Péter, Hegedűs Mihály. 1959 elején szerkesztését és kiadását az *Előre gondjaira bízták, s kerek egy évtizeden át főként fordításokból és az *Előre rovataiból juttatott anyagokból állították össze. Önálló lapszerkesztésre egy a *Blénesi Ernő nevéhez fűződő rövid szakaszt leszámítva kilenc éven át nem került sor. 1968 tavasza új szakaszt nyitott a lap életében. *Simonka László vezetésével, aki hamarosan mint az *Előre főszerkesztő-helyettese felelt a lapért, fokozatosan újjáépült a szerkesztőség, ugrásszerűen növekszik a külső munkatársak száma, a példányszám pedig háromezerről tízezren felülre emelkedik. Helyzetfeltáró riportok, a nemzetiségi öntudatot ébresztő publicisztikai írások mellett a mezőgazdasági szakműveltség forrásául szolgáló tanulmányok és agrár vonatkozású jegyzetek eredeti közlésével sikerült újra a népszerűséget visszaszerezni.

A mezőgazdasági rovatot 1974 közepéig *Nagy Miklós vezette, nevéhez fűződik a lap négyoldalas szakmellékletének, a *Mezőgazdasági Útmutatónak a szerkesztése is (1971-74). A néphagyományok feltárását végző, a népi műveltség értékrendszerét tudatosító, valamint az irodalmi, zenei, képzőművészeti és tudományos ismeretek terjesztését szolgáló közművelődési rovat szellemi szervezője ugyanebben az időszakban *Cseke Péter. A lap riportjait, elemző cikkeit, közügyi jegyzeteit Gy. Szabó Gyula, *Zágoni Attila, Hajas István, Bazsó Zsigmond, *Muzsnay Árpád és 1978-tól *Ferencz S. István írja.

1974 elejétől a lap a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége és a Fogyasztási

Szövetkezetek Országos Szövetsége kiadásában *jelenik meg az Agricultura Socialistă c. hetilapéval közös szerkesztőségi vezetés alatt, önálló költségvetéssel. Főszerkesztő Nicolae Simionescu, felelős szerkesztő *Simonka László. A lap újabb akciói közül kiemelendő egy zerindi (1974) és egy homoródszentmártoni képtár kezdeményezése (1979). A megjelent *sorozatok közül külön kiadványként hasznos kézikönyvvé vált *Nagy Miklós két munkája, a Pillantás a világ mezőgazdaságára (1975) és az Állattenyésztés a nagyvilágban (1978), továbbá Lőrinczi László gazdászé, a Baromfiudvar (1977). A riporttermésből *Cseke Péter és *Zágoni Attila állított össze antológiát (Kötések sodrában, 1979).

(Cs. P.)

Balázs Sándor: A Falvak Népe 25 száma. *Korunk 1964/1. Herédi Gusztáv: A Falvak Népéért. *Korunk 1969/6. *Cseke Péter: Elődöm a Falvak Népénél. *Falvak Dolgozó Népe 1969. okt. 8. *Horváth István: Szűzdohány. *Utunk Évkönyv 1970. *Sütő András: Az én egyetemem. *Igaz Szó 1970/12; újraközölve Istenek és falovacskák, 1973. 55-61. Demeter János: Így indult a Falvak Népe. *Igaz Szó 1971/2; bővebben Századunk sodrában, 1975. 173-203. Létay Lajos: A költészet útján. 1971. 182-184. Falvaink betűje. Beke György: Lap keresi önmagát. *Utunk Évkönyv 1972. 147-149. Gheorghe Bodea: Lapok a MADOSZ történetéből: a "Falvak Népe" című lap és a körülötte kikristályosodott demokratikus mozgalom. A Székelykeresztúri Múzeum Emlékkönyve 1974. Román nyelven.