Farcádi Sándor (1981 • 2014)

oldal nyomtatása Share

Farcádi Sándor, családi nevén Sándor Áron (Farcád, 1889. dec. 23. 1952. nov. 16., Budapest) költő. Középiskolát Székelyudvarhelyen végzett, ugyanott később kishivatalnok, 1920 után Brassóban tisztviselő. 1942-ben Budapestre költözött. Írásait a Zord Idő, Pásztortűz, *Ellenzék közölte; 1925-ben a *Brassói Lapok irodalmi kritikusa, 1926-tól a KZST tagja. Költeményeiből kicseng a sanyarú gyermeki sors és a háború borzalmai közt szerzett kiábrándultság. A székely népnyelvvel művészien tud bánni; játszi jókedvében is fanyarságot közvetít, humora keserű, múló szépségek nosztalgiájával terhes. Verskötetei: Versek (Brassó, 1923); Fenyő a Hargitán (Brassó 1926); Szánts ekém, szánts (Brassó 1931).

Szabó Sámuel: A szülőföld vonzásában. *Brassói Lapok 1978. júl. 29.



Farcádi Sándor, családi nevén Sándor Áron (Farcád, 1889. dec. 23. 1952. nov. 16., Budapest) költő. Középiskolát Székelyudvarhelyen végzett, ugyanott később kishivatalnok, 1920 után Brassóban tisztviselő. 1942-ben Budapestre költözött. Írásait a Zord Idő, Pásztortűz, Ellenzék közölte; 1925-ben a Brassói Lapok irodalmi kritikusa, 1926-tól a KZST tagja. Költeményeiből kicseng a sanyarú gyermeki sors és a háború borzalmai közt szerzett kiábrándultság. A székely népnyelvvel művészien tud bánni; játszi jókedvében is fanyarságot közvetít, humora keserű, múló szépségek nosztalgiájával terhes.

 

Kötetei: Versek. Brassó, 1923; − Fenyő a Hargitán. Brassó, 1926 − Szánts ekém, szánts. Bras­só, 1931.

Gyűjteményes kötetekben: Ünnepi könyv. Marosvásárhely, 1930. − Hazahív a hűség : romániai magyar költők vallomásai a szülő­föld­ről. Sepsiszentgyörgy, 1993.− Erdélyi karácsony: Szeged, 2004.

 

Irodalom

Szabó Sámuel: A szülőföld vonzásában. Brassói Lapok 1978. júl. 29.